Lezárják a lengyel határt és a légteret Belarusz felől
Fotó: Marian Zubrzycki
Pénteken lép életbe az a lengyel határ- és légtérzár, amelyet a szerdai dróntámadások miatt rendeltek el Varsóban. Ám sokan úgy vélik, korlátozás elrendelése ide vagy oda, Lengyelország nem lesz képes megvédeni magát további orosz drónoffenzívától. A NATO eközben válaszlépéseket ígért.
Péntektől lezárják a lengyel–belarusz határt – jelentette be Marcin Kierwiński, Lengyelország belügyi és közigazgatási minisztere.
A légtér használatát is korlátozzák az ukrán és belarusz határa mentén. Drónt csak a hadsereg reptethet, és csak azok a repülőgépek közlekedhetnek az érintett területen, amik engedélyt kaptak a hatóságoktól.
A határzár csütörtökön éjfélkor lép életbe, és ígéretük szerint folyamatosan "mérlegelni fogják, hogy meddig szükséges fenntartani ezt az állapotot." Marcin Kierwiński azt mondta, egy napig sem akarják feleslegesen lezárva tartani a határt, de minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülni.
A lengyel belügyminiszter tovább hangoztatta, "további provokációra is számítanak Oroszországtól."
A légtérzárat nemzetbiztonsági okokból hozták meg, és várhatóan december 9-ig lesz érvényben
– közölte a lengyel Légiforgalmi Szolgáltató Ügynökség. Azok a repülők vagy helikopterek, amelyek esetleges balesetek vagy katasztrófák miatti mentőakcióban vennének részt, mentesülnek a tiltás alól.
Ám úgy tűnik, Lengyelország nincs felkészülve az olyan drónok elleni harcra, amilyeneket Oroszország Ukrajna elleni háborújában bevetettek.
„Egyetlen ország, még a leggazdagabbak sem képesek taktikai repülőgépekkel és millió dolláros rakétákkal harcolni a drónok ellen”
– mondta Michał Dworczyk, a PiS európai parlamenti képviselője a Polsat Newsnak adott interjújában.
A PiS politikusa kifejtette, hogy a hatalmas éjszakai támadások során az Ukrajna felett átrepülő orosz drónok kétharmada több ezer dollár értékű csapdák voltak, azaz pilóta nélküli, robbanófej nélküli repülőgépek, amelyeket arra terveztek, hogy elvonják a légvédelmet a kitűzött célpontokról.
„Ezekre több millió dolláros rakéták kilövése nemcsak hihetetlenül drága lenne, de mindenekelőtt ezek a rakéták egy szempillantás alatt kimerülnének”
– hangsúlyozta.
A Miniszterelnöki Kancellária volt vezetője kifejezte azon véleményét, hogy most elemezni kell az eljárásokat és le kell vonni a következtetéseket, „ahelyett, hogy azt mondanánk (...), hogy minden nagyszerű, (...) minden rendben van”.
„Semmi sincs rendben, ezt világosan kell látnunk. Mert nincs garancia arra, hogy a tegnapi esemény nem ismétlődik meg nagyobb léptékben holnap vagy a jövő héten”
– jelentette ki.
Dworczyk megjegyezte, hogy a rakéták nemcsak drágák, de a számuk is korlátozott, mivel a gyártásuk költséges és időigényes, és a szükséges alkatrészeket nem mindig lehet gyorsan pótolni.
„Ha például négyszáz drón érkezne, a vadászpilótáknak esélyük sem lenne visszatérni a repülőtérre és feltölteni a levegő-levegő rakétáikat a következő indítás előtt. Egyetlen ország, még a leggazdagabb sem képes taktikai repülőgépekkel felvenni a harcot a drónok ellen. Ma Ukrajna nem használ Patriot rakétákat a drónok lelövésére”
– mondta.
A légtérzárhoz később Lettország is csatlakozott, ami a Fehéroroszországgal és Oroszországgal közös határt illeti. Andris Spruds lett védelmi miniszter tájékoztatása szerint legalább egy hétig lezárják a légteret a repülő tárgyak elől, 6 ezer méteres magasságig, a határral szomszédos 50 kilométer széles sávban.
Tanácskozás után tanácstalanság
Közben a Bloomberg egy forrásra hivatkozva arról számol be, hogy a NATO-országok védelmi válaszlépéseket készítenek elő a lengyel légtérbe történő drónbehatolást követően. A forrás szerint jelenleg arról tárgyalnak, hogy milyen erőforrásokat kellene küldeni a szövetségeseknek a szövetség keleti szárnyának védelmének megerősítése érdekében.
Alexus Grinkevich, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka kapta a katonai ügyek koordinálásának feladatát.
Azt mondta, a szövetség még nem döntött arról, hogy a drónincidens álláspontjuk szerint szándékos vagy baleset volt-e.
A lengyel hatóságok mindenesetre azt állítják, hogy a drónok lengyel légtérbe való belépése egyenértékű a NATO és az Európai Unió elleni támadással, mert öt drón egyenesen egy olyan NATO-bázis felé repült, ahonnan állításuk szerint rendszeresen szállítanak katonai felszereléseket Ukrajnába.
Varsó kérésére a szövetséges országok a 4. cikkelyt alkalmazták, amely konzultációkat ír elő, ha a blokk egyik tagjának területi integritását megsértik. Lengyelország további légvédelmi rendszereket és egyéb katonai segítséget is kért szövetségeseitől. Nagy-Britannia és Franciaország különösen Eurofighter és Rafale vadászgépek, Csehország három Mi-17-es helikopter, Svédország pedig légvédelmi rendszerek küldését ajánlotta fel a lengyel félnek.
Kiemelt kép: MTI/EPA/PAP/Marian Zubrzycki
