Szijjártó Péter: Magyarország minden támadás ellenére felgyorsítja a Paks II. atomerőmű építését
Szijjártó Péter
Fotó: Facebook
Magyarország minden támadás, minden akadályozási kísérlet ellenére felgyorsítja a paksi bővítést, így a következő évtized elejére működésbe is léphetnek az új atomerőművi blokkok - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bécsben.
A tárcavezető a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökség (NAÜ) közgyűlésén leszögezte, hogy hazánk aktív tagja az európai nukleáris koalíciónak, és minden támadás ellenére felgyorsítja Paks II. építését, ezáltal a 2030-as évek elejére 2400 megawatt teljesítménnyel bővül majd az ország nukleáris kapacitása, s így 70 százalékra nő az atomenergia részesedése a villamosenergia-ellátásban.
Kitért az emberiség előtt álló kihívásokra, és rendkívül veszélyesnek nevezte a világ újbóli blokkosodása felé mutató folyamatokat, amelyek szavai szerint élesen ellentétesek a magyar nemzeti érdekekkel. Rámutatott, hogy ezzel szemben Magyarország a civilizált kelet-nyugati együttműködés újjáépítésében érdekelt, és arra is jó példaként szolgál, hogy a nukleáris energia ennek kiváló alapja lehet. Ennek alátámasztására kiemelte, hogy a paksi építkezésen az orosz Roszatom mellett francia és német alvállalkozók is dolgoznak, illetve nemrég megállapodás született az amerikai technológiák kizárólagos használatáról a kis méretű moduláris reaktorok (SMR) tekintetében.
"Az oroszok, a franciák és a németek boldogan dolgoznak együtt a nagy atomenergia-projektünkön. És megegyezést írtunk alá az amerikaiakkal arról, hogy csatlakozzanak Magyarországhoz, hogy az SMR-ek terén is sikeresek legyünk. Ez a nagyon sokszínű atomenergia-ellátási portfólió a bázisa a hosszú távú, biztonságos és megbízható energiaellátásnak egy olyan, szárazföld által körülvett országban, amelynek nincsenek jelentős természeti erőforrásai"
– tette hozzá.
Szijjártó Péter arra is figyelmeztetett, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, a világ súlyos biztonsági és gazdasági kihívásokkal néz szembe, és ezeket a zavartalan és megfizethető energiaellátás ügye köti össze. Ennek kapcsán felsorolt néhány alapelvet, először is azt, hogy az energiaellátás nem politikai-ideológiai természetű, hanem fizikai és földrajzi kérdés, mert az infrastruktúra és az elhelyezkedés határozza meg azt, hogy egy adott ország honnan, kitől és milyen energiaforrásokat tud vásárolni. Majd aláhúzta, hogy a nemzeti energiamix összeállítása nemzeti hatáskör, minden országnak szuverén joga dönteni erről. Valamint úgy vélekedett, hogy egyetlen állam energiaellátásának biztonságát sem szabad szankciókkal veszélyeztetni, az energiabiztonságról szóló vitáknak pedig tényeken, szakértelmen kell alapulnia, nem valamilyen politikai megközelítésen.
A miniszter végül megjegyezte, hogy a közlekedés elektromos átállása, a növekvő hűtési és fűtési igény, a nagy adatközpontok létrehozása nyomán a jövőben még sokkal több villamos energiára lesz szükség. Lényegesnek nevezte, hogy a bővülő energiaigényt megbízható, biztonságos, olcsó és környezetkímélő módon kell kielégíteni, amely kritériumoknak egyedül a nukleáris energia felel meg jelenleg.
"Így az atomenergia ellen irányuló minden kísérlet veszélyezteti a jövőbeli biztonságos energiaellátást"
– összegzett.
Kiemelt kép: Facebook
