Szőlő utcai álhírbotrány: kémek és fedőállások

Titkosszolgálati kapcsolatok, fedőállások, mesés vagyon a semmiből. Egyre több részlet kerül nyilvánosságra a Szőlő utcai álhírbotrány kirobbantóiról.
A Szőlő utcai álhírbotrány hátterében nemcsak politikai célú manipulációk, hanem komoly bűnügyi szálak is húzódnak: a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomozása szerint Juhász Péter Pál és köre fényűző életmódja, gyanús fedőállások és titkosszolgálati kapcsolatok vezettek a hatósági fellépéshez. Újabb részletek a Szőlő utcai álhírbotrányról.

Mint Rétvári Bence közösségi oldalán rávilágított, az ügy kapcsán fontos tisztázni, hogy mi keltette fel a hatóságok gyanúját Juhász Péter Pállal szemben. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a kifogástalan életvitel ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy az igazgatónak és társának az életmódja nem áll arányban a jövedelmi viszonyaikkal. Jóval nagyobb lábon éltek, mint amennyit hivatalosan kerestek. Például egy Lexusuk volt, ami feltűnést keltett.
A Belügyminisztérium helyettese közölte, az is gyanússá vált, hogy egyes fiatal lány alkalmazottak nem tudták megmondani, mi a munkakörük, mit csinálnak nap mint nap. Emellett viszont Ford Ranger Raptoruk volt. Mint a nyomozás kiderítette, az ő hivatalos munkakörük csak fedő állás volt, valójában futtatták őket.
A kifogástalan életvitel ellenőrzést az ellenzék folyamatosan támadta. Egyes NGO-k is élesen bírálták, így a TASZ vagy a Demokratikus Jogállamért Egyesület. Jól látható viszont, hogy a felderítést elősegítette, hogy az NVSZ-nek széles körű ellenőrzési jogosítványai lettek a gyermekvédelem területén! Így eredményesebbé vált a nyomozás és Juhász Péter Pál kezén is kattant a bilincs
– zárul a bejegyzés.
Szőlő utcai kémbotrány
Amint arra a Mandiner emlékeztet, az Igazságügyi Minisztérium jelentése tisztázta: a Szőlő utcai javítóintézet körüli álhírbotrányban nem merült fel pedofil bűncselekmény gyanúja, és politikus neve sem szerepel az ügyben. A vizsgálat ugyanakkor rámutatott egy különösen érzékeny pontra: idegen titkosszolgálati szálak is megjelennek a történetben. A dokumentum két nevet emelt ki: Kuslits Gáborét és Káncz Csabáét.
Kuslits Gábor tanúkénti meghallgatásán a korábban adott interjújában megfogalmazott állításokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a sajtóban megjelent politikusok nevét ő sehol és semmikor nem mondta. Elmondása szerint az állítását szóbeszédre alapozta.
Káncz Csaba tanúkihallgatása során pedig azt állította, konkrét bizonyítékokkal nem rendelkezik, arra a kérdésre, honnan van információja, azt válaszolta, hogy egy országosan ismert befolyásos politikai család befolyásos tagja mondta ezt neki. Arra hivatkozva, hogy a Privátbankár újságírója, a nevet nem volt hajlandó elárulni. Cselekedte ezt annak ellenére, hogy Facebook-bejegyzését nyilvánvalóan nem újságírói minőségében, hanem magánszemélyként tette. Kapcsolódó, korábbi cikkünket itt olvashatja.
Azóta az is kiderült, hogy a Szőlő utcai ügy kulcsfigurájának köze van a brit MI6 titkosszolgálathoz, ahogy Márki-Zay Péterhez és tavaly óta Magyar Péterhez is. Káncz Csaba a brit nagykövetség után a brüsszeli politika legmagasabb szintjein mozgott – derítette ki az Ellenpont.