Pesti Srácok

Szombat estére kiderül, mekkora győzelmet arat Babis Csehországban

Német demokrácia: majd mi megmondjuk, kire szavazhatsz
Német demokrácia: majd mi megmondjuk, kire szavazhatsz
Fotó: Petr David Josek

Csehországban folytatódnak a képviselőházi, azaz parlamenti alsóházi választások. Szombaton, a hagyományosan kétnapos választások második napján, reggel nyolctól délután kettőig lehet még szavazni, az eredményeket pedig az esti órákra ígéri a voksokat összeszámláló Cseh Statisztikai Hivatal.

A választások első napján körzetenként átlagban a bejegyzett választók mintegy 40-55 százaléka járult az urnákhoz, ami magasabb arány, mint a legutóbbi, 2021-es választások első napján - jelentette a cseh közszolgálati hírtelevízió (CT24). Szombaton a részvétel többnyire 10-20 százalék között szokott mozogni. A választások megzavarásáról, incidensekről nem érkezett jelentés.

cseh választások
Cseh választások; fotó: Petr David Josek

A parlamenti alsóház 200 képviselői mandátumáért az idén 26 párt, mozgalom és koalíció több mint 4460 jelöltje verseng, egy képviselői helyért átlagban 22-en indultak. A bejutási küszöb öt százalék.

Babis és pártja, az ANO az esélyes a cseh választásokon

A megmérettetés nagy esélyese az ellenzéki jobbközép Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom, amelynek elnöke, Andrej Babis volt kormányfő pénteken délután az észak-morvaországi Ostraván adta le szavazatát. Babis ismételten felszólította híveit: minél nagyobb számban járuljanak az urnákhoz, hogy az ANO mozgalom várható győzelme esetén lehetőleg egypárti kormányt tudjon alakítani.

  • Az előző, 2021 októberében megtartott képviselőházi választást a hárompárti Spolu nyerte 27,79 százalékkal, az ANO 27,12 százalékkal a második volt.
  • Négy éve a választási részvétel meghaladta a 65 százalékot, az elemzők most is hasonlóra, vagy valamivel magasabbra számítanak.
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.