Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

A Lukoil külföldi érdekeltségei eladását tervezi a nyugati szankciók nyomán

Forró drót 2025. október 28. 07:25
A Lukoil külföldi érdekeltségei eladását tervezi a nyugati szankciók nyomán

Oroszország második legnagyobb olajtermelő vállalata, a Lukoil külföldi érdekeltségei eladását tervezi a nyugati szankciók nyomán. A Lukoil erről közleményt adott ki.

"A Lukoil közli, hogy mivel több állam korlátozó intézkedéseket vezetett be a vállalat és leányvállalatai ellen, nemzetközi eszközeit el kívánja adni. A potenciális vásárlók ajánlatainak elbírálása megkezdődött" - áll a cég hétfői közleményében.

A Lukoil közleményt adott ki a külföldi érdekeltségeik eladásáról.
A Lukoil közleményt adott ki a külföldi érdekeltségeik eladásáról.

A Lukoil valóban kivonul külföldről?

Korábban az Egyesült Államok felvette a két vezető orosz olajtársaságot, a Rosnyeftyet és a Lukoilt, valamint e cégek 34 leányvállalatát szankciós listájára. Október közepén az Egyesült Királyság is büntetőintézkedésekkel sújtotta a két vállalatot. A Lukoil a globális olajtermelés nagyjából 2 százalékát biztosítja. A vállalat nem nevezte meg, hogy pontosan mely külföldi érdekeltségeitől kíván megválni.

Legnagyobb külföldi eszköze egy iraki olajmező, amely a világ egyik legnagyobbja, és amelyben 75 százalékos részesedéssel rendelkezik. A vállalat tulajdonában van még a Lukoil Nyeftohim Burgasz finomító Bulgáriában, amely a Balkán legnagyobb finomítója, valamint a Petrotel olajfinomító Romániában.

 

Kapcsolódó témák
leányvállalat Rosnyefty lukoil
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)