Pesti Srácok

Szijjártó Péter: vissza kell hozni a békét, illetve vissza kell térni a racionalitáshoz és az eurázsiai párbeszédhez

Szijjártó Péter: vissza kell hozni a békét, illetve vissza kell térni a racionalitáshoz és az eurázsiai párbeszédhez
Fotó: Bruzák Noémi

Az Európai Unió újbóli megerősödéséhez mielőbb vissza kell hozni a békét a kontinensre, valamint vissza kell térni a racionalitáshoz és az eurázsiai párbeszédhez. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette ki kedden Minszkben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Minszki Nemzetközi Eurázsiai Biztonsági Konferencia panelbeszélgetésén arról számolt be, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, a globális helyzet nem volt ilyen rossz a második világháború vége óta. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a súlyos kihívások meglétében egyetértés van a világban, abban viszont már nincs, hogy miképpen is kellene ezekre reagálni.

Szijjártó Péter: vissza kell hozni a békét
Szijjártó Péter: vissza kell hozni a békét
Fotó: Katona Tibor

Szijjártó Péter: az elszigetelődés nem valódi megoldás

A mi nyugati politikai közösségünk az elszigetelődést választotta, a párbeszéd beszüntetését, a kommunikációs csatornák elvágását és ’katonai megoldások’ erőltetését. Idézőjelben, mert ezek soha nem valódi megoldások

- mondta.

A mi válaszunk teljesen más. Mi úgy hisszük, hogy a jelenlegi globális helyzet éppen azt mutatja, hogy fokozni kell a diplomáciát, és minden korábbinál aktívabb párbeszédet kell folytatni. A kommunikációs csatornák elvágása nekünk annyit jelent, mint feladni a béke reményét, és teret adni a félreértéseknek

- tette hozzá. Majd úgy vélekedett, hogy a Nyugat sajnos mindent túlpolitizál és túlideologizál, ami nagyon veszélyes, míg ezzel szemben a magyar kormány álláspontja a józan észre és a racionalitásra alapul. Emlékeztetett, hogy Magyarország a hidegháborúban egyszer már évtizedeket vesztett Kelet és Nyugat konfliktusán, amelyben a rossz oldalra került, ezért hazánk a konnektivitásban, a kölcsönös tiszteletre és kölcsönös előnyökre építő globális együttműködésben érdekelt. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország erős Európai Unióban érdekelt, amely nemrég még a valóság volt, amikor a politikát még a józan észre alapozták, amikor még nyíltan beszéltek egy eurázsiai gazdasági-kereskedelmi térségről, amikor a növekedés alapját még a fejlett nyugati technológiák és az olcsó keleti energiahordozók kombinációja adta.

Viszont mára minden megváltozott. A józan észt felváltotta az ideológiai és a politikai túlfűtöttség. Az EU lépésről lépésre elszigetelte magát a világgazdaság fő szereplőitől

- figyelmeztetett. Majd érintette a rendkívül előnytelen vámmegegyezést az Egyesült Államokkal, amely Európa számára az "évszázad legrosszabb üzlete" volt, és egyúttal bírálta a kínai elektromos autóipart sújtó vámokat is. Azt is elítélte, hogy az EU a kudarcos szankciós politikája keretében elvágta magát Oroszországtól, majd sérelmezte, hogy a közösség a jövő kontinensétől, Afrikától is elszigetelődött azzal, hogy "az ideológiai őrületet" belekeverte a gyakorlati, például gazdasági kérdésekbe.

Az elszigetelődési politika pusztító hatással volt Európára. Ma az európai gazdaság versenyképessége hanyatlik. Három és fél éve háború dúl a kontinens szívében. A nyugati országokban pedig társadalmi feszültségeket, bandaháborúkat, modern antiszemitizmust eredményez az illegális migráció

- sorolta. A miniszter végül leszögezte, hogy a kormány célja erőssé tenni Magyarországot, de ehhez az Európai Uniónak is újra meg kell erősödnie, amihez három nagy változásra lenne szükség.

Az első: vissza kell hozni a békét Európa keleti részére. A háborúpárti stratégiát békepárti stratégiával kell felváltani. Minden európainak segíteni, nem pedig akadályozni kell Trump elnök béketörekvéseit

- húzta alá.

A második: vissza kell térni a racionalitáshoz. Az energiaellátás kérdését nem lehet ideológiai alapokon kezelni. Az energiaellátás biztonságának feláldozása a politika oltárán mindig az emberek kárára megy. Nincs olyan közgazdasági tankönyv, amely szerint ésszerű lenne egy olcsó, megbízható forrást drágább és kevésbé megbízható forrásra cserélni

- folytatta.

És a harmadik: vissza kell térni az eurázsiai párbeszédhez. Ez a globális párbeszéd egyik legfőbb pillére. Európát és Ázsiát nem választja el földrajzi akadály. Amikor az eurázsiai együttműködés működött, jól működött

- fűzte hozzá.

A józan ész és a racionalitás alapján gondolkodva: ha Európa újra biztonságos, versenyképes és stabil akar lenni, az csak eurázsiai együttműködésen keresztül lehetséges. Ezért a magyar kormány továbbra is elkötelezett az eurázsiai párbeszéd előmozdítása mellett

- összegzett.

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.