Szijjártó Péter: Magyarország történetének leghosszabb távú LNG-szerződését írta alá az ENGIE-vel
Fotó: Hegedüs Róbert
Magyarország történetének leghosszabb távú szerződését írta alá cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzéséről a francia ENGIE-vel, amely fontos pillérét fogja jelenteni hazánk energiabiztonságának a jövőben – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az MVM CEEnergy és az ENGIE Energy Marketing Singapore közötti adásvételi szerződés aláírását követően arról számolt be, hogy ennek értelmében Magyarország 2028 és 2038 között évente 400 millió köbméter, azaz összesen négymilliárd köbméter LNG-t vásárol a francia energiavállalattól.
Beszédében hangsúlyozta, hogy ez a leghosszabb távú megállapodás, amelyet hazánk cseppfolyósított földgáz beszerzéséről kötött valaha, és ez az energiaellátás biztonságának fontos pillérét fogja jelenteni az elkövetkezendő időszakban.
"Ez Magyarország számára fontos mérföldkő, újabb megbízható partnerrel bővült az együttműködési hálózatunk (…) Örülünk, hogy az ENGIE Magyarország energiabiztonságának a garantőrei közé tartozik innentől kezdve, és természetesen készen állunk arra, hogy ezt a partnerséget, ezt az együttműködést, amely egyébként hosszú távra tekint vissza, a továbbiakban majd még tovább bővítsük"
– mondta.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy az emberiség napjainkban a válságok korában él, amikor a világban dúló konfliktustok gyakran energiaellátási nehézségeket, sőt akár vészhelyzeteket okoznak.
"Az elmúlt években láthattuk, hogy az energiapiacokon drámai, józan ésszel ellentétes áremelkedések történtek. Évtizedeken keresztül megbízhatóan működő szállítási útvonalak estek politikai konfliktusok áldozataivá, de a legnagyobb baj, hogy az energiaellátás kérdése az elmúlt időszakban teljes mértékben átpolitizálódott és átideologizálódott"
– sorolta.
Kifejtette, hogy az energiaellátás pusztán fizikai, földrajzi kérdés, energiahordozókat onnan lehet csak vásárolni, ahonnan vezeték jön, hiszen Magyarország nem rendelkezik tengerparttal.
"Mi a szomszédainkra, illetve a szomszédaink szomszédaira is rá vagyunk utalva akkor, amikor az ország biztonságos energiaellátásáról van szó. Mi az elmúlt években mindent megtettünk, amit lehetett. Több százmillió eurónyi fejlesztést hajtottunk végre Magyarországon, amelynek a nyomán a hét szomszédos országunkból hattal össze is van kötve a földgázszállítási hálózatunk, és az észszerűség határain belül mindent megtettünk a diverzifikálás érdekében"
– szögezte le.
Megjegyezte, hogy a magyar kormány azt érti diverzifikáció alatt, hogy minél több forrásból és minél több útvonalon lehessen energiahordozókat vásárolni, s nem a meglévő, jól működő beszállítási kapcsolatok lecserélését.
"Mi diverzifikáció alatt nem azt értjük, hogyha megnyílik egy szállítási útvonal, akkor bezárunk egy másikat. Ez nem diverzifikáció, ez valami egészen más"
– vélekedett.
A miniszter végül kiemelte, hogy az energiabiztonság szuverenitási kérdés, nem véletlen, hogy minden ezzel kapcsolatos döntés nemzeti hatáskörben van, minden állam maga dönthet ezekről a kérdésekről.
"Sajnos ezt az alapelvet az elmúlt időszakban nagyon durva támadások érték, mi viszont ragaszkodunk ahhoz, hogy a saját energiabiztonságunkhoz szükséges lépésekről mi magunk dönthessünk, és így nem fogadunk el semmifajta nyomást, kényszerítést vagy háborús felárat ebben a kérdésben"
– összegzett.
Kiemelt kép: MTI/Hegedüs Róbert
