Pesti Srácok

Trump bevetheti a lázadás elleni törvényt

Trump megsemmisítéssel fenyegette meg a Hamászt, ha nem viselkedik jól.
Trump megsemmisítéssel fenyegette meg a Hamászt, ha nem viselkedik jól.
Fotó: Will Oliver

Az amerikaiak egy kissé háklisok a polgárháborúkra, mióta kipróbálták milyen is az. Ezért van, hogy egy kicsit már 1992-ben is kiakadtak, mikor utoljára be kellett vetni a lázadás elleni törvényt a Los Angeles-i zavargások idején, Trump most mégis újra erre készül az antifa-zavargások miatt.

Trump arra készül, hogy bevesse az Insurrection Act elnevezésű törvényt. Az országon belüli felkelés esetén életbe léptethető léptethető jogszabály felhatalmazza az elnököt arra, hogy a hadsereget vesse be zendülés elfojtására, amennyiben az adott állam erre képtelen, vagy megtagadja a szövetségi törvények végrehajtását.

A portlandi antifa zavargások indokolhatják Trump lépését
A portlandi antifa zavargások indokolhatják Trump lépését Fotó: AFP/2020 Getty Images/Nathan Howard

A törvényt az amerikai történelemben eddig összesen 30-szor alkalmazták, legutóbb George H. W. Bush elnök 1992-ben a Los Angeles-i zavargások alkalmával, amikor 53-an meghaltak. A zavargások azután robbantak ki, hogy négy rendőr megvert egy színes bőrű sofőrt, aki nem volt hajlandó megállni egy közúti ellenőrzés alkalmával, mivel ittasan vezetett. A lázadást végül hat nap alatt verték le a Nemzeti Gárda, a tengerészgyalogság és a hadsereg közreműködésével.

Trump az antifa-lázadás ellen lépne a törvénnyel

Az Index szerint Trump is kész hatályba léptetni a törvényt, amennyiben egyes városok biztonsági helyzete indokolja. Az elnök a Chicagóban és Portlandben folytatódó heves tüntetések kapcsán feltett kérdésre kifejtette, hogy nem véletlenül létezik az országon belüli felkelések esetén kidolgozott jogszabály.

Megtenném, ha szükséges lenne. Eddig nem volt rá szükség. De okkal létezik a lázadás elleni törvény. Ha végre kellene hajtanom, megtenném

– erről beszélt Donald Trump hétfőn újságíróknak az Ovális Irodában, majd kijelentette, hogy a zavargásoknak súlyos következményei lesznek.

Egy oregoni szövetségi bíró október 5-én ideiglenesen megtiltotta a Trump-kormánynak, hogy nemzeti gárdistákat küldjön az oregoni Portlandbe, ahol az amerikai elnök a csapatokat a Bevándorlási és Vámrendészet (ICE) létesítményének védelmére kívánta bevetni. A bíró döntése bizonytalanságban hagyta azt a több száz kaliforniai nemzeti gárdistát, akiket már Portlandbe vezényeltek.

Stephen Miller, a Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke újságíróknak elmondta, hogy a kormányzat „minden rendelkezésre álló lehetőséget mérlegel”, miközben fellebbez a bíró döntése ellen

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.