Pesti Srácok

A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a valóságot tagadja a Telex

A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a valóságot tagadja a Telex

A Telex tagadja a valóságot a külföldi finanszírozásával kapcsolatban, ezért a Szuverenitásvédelmi Hivatal a magyar nyilvánosság tisztasága és a média átláthatósága érdekében a hét folyamán olyan információkat tárt fel, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyítják a külföldi finanszírozás tényét - közölte a hivatal pénteken az MTI-vel.

A közlemény alapján a Telex részesült a korábbi demokrata amerikai kormányzat által politikai fegyverként használt USAID, valamint a Soros-féle Open Society Foundations forrásaiból is az Ökotárs Alapítványon keresztül.

A Biden-féle külügyminisztériumtól további 245 millió forintot zsebeltek be a Telex Akadémiára, az összeg 80 százalékát azonban képzések helyett a vezetők és újságírók bérére költötték 

- tették hozzá.

Úgy folytatták a közleményt, hogy az Európai Bizottság három pályázaton összesen 3,4 milliárd forintot juttatott egy nemzetközi médiakonzorciumnak, amelynek a Telex is tagja. Brüsszelből további 93 millió forint landolt a Telex Akadémiához köthető Idea Alapítványnál.

Mint azt a Szuverenitásvédelmi Hivatal több jelentésében bemutatta, az Európai Bizottság számos pénzalapot és pályázatot működtet, amelyek valójában a tagállami szuverenitásba való beavatkozás közvetlen eszközei. Ezek olyan titkos szerződésekben rögzített együttműködések, amelyekbe az európai adófizetők nem láthatnak bele, nem tudhatják meg, hogy az Európai Bizottság mit kér a finanszírozásért cserébe, amelyet a magukat átláthatónak beállító sajtótermékek sem hoznak nyilvánosságra.

Az apróért is lehajolnak a kunyerálók

A hivatal megfogalmazása szerint a Telex nem vádolható azzal, hogy ne hajolna le az apróért, ha külföldi pénzekről van szó: az eddigieken túl ugyanis az amerikai pénzekből politikai manipulációs céllal médiát vásárló Internewstól több mint hárommillió forintban részesültek.

Az Európai Bizottság és nyugat-európai kormányok által finanszírozott más progresszív médiaszervezetektől - például a Journalismfund Europe-tól és a Helsingin Sanomat Foundationtől - pedig több tízmillió forintot fogadtak el - fűzték hozzá.

Látható, hogy a propagandalap szerint csak a magyar közpénz okoz függőséget, a külföldi nem. Azonban a fenti információkból világossá válik, hogy a magát függetlennek beállító Telex valójában egy ízig-vérig külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezet 

- fogalmaztak a közleményben.

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.