Pesti Srácok

Kreml: a médián át nem tárgyaljuk az amerikai Ukrajna-béketervet

Kreml: a médián át nem tárgyaljuk az amerikai Ukrajna-béketervet
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Elutasítja az orosz vezetés az Egyesült Államok Ukrajnára vonatkozó békekezdeményezésének médián keresztüli megvitatását. Erről a Kreml nevében Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótitkára a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjújában beszélt.

Elutasítja az orosz vezetés az Egyesült Államok Ukrajnára vonatkozó békekezdeményezésének médián keresztüli megvitatását. Erről a Kreml nevében Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótitkára a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjújában beszélt. Oroszország hivatalos csatornákon várja a részleteket, miközben figyelemmel kíséri a fejleményeket.

Kreml TRUMP, Donald; PUTYIN, Vlagyimir
A Kreml elutasítja, hogy a sajtóban vitassák meg az amerikai béketervet; Putyin elnök (Fotó: Julia Demaree Nikhinson)

A nyilatkozat a genfi tárgyalások fényében született, ahol az amerikai, ukrán és európai uniós képviselők módosításokat vitattak meg a béketervben. A Kreml szerint a kérdés túl összetett ahhoz, hogy sajtóhírekre támaszkodjanak.

Kreml: Megbízhatatlan a médiaalapú vita

Dmitrij Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kívánja összehasonlítani a médiajelentéseket a valós tervekkel. „Ez túl fontos és összetett kérdés ahhoz, hogy kizárólag a médiajelentésekre hagyatkozzunk” – fogalmazott Peszkov. A szóvivő szerint a Kreml szorosan figyeli a frissítéseket, de hivatalos információkra épít.

Peszkov kitért arra, hogy Moszkva még nem kapott hivatalos dokumentumot a genfi megbeszélések után. „Olvastunk egy nyilatkozatot, miszerint néhány módosítást végeztek a korábban látott szövegen. Nos, majd meglátjuk” – tette hozzá. Ez alapján a párbeszéd folytatódhat, de nincs tervezett orosz-amerikai találkozó ezen a héten.

Az amerikai Ukrajna-béketerem részletei

Az Egyesült Államok múlt héten jelentette be Ukrajna-rendezési békekezdeményezését, amely kulcsfontosságú elemei között szerepel a Donbász teljes orosz ellenőrzése, valamint a Krím és Donbász hivatalos elismerése orosz területként. A terv továbbá a Zaporizzsje és Herszon megyei érintkezési vonalak befagyasztását, az ukrán fegyveres erők létszámának felére csökkentését, valamint a mély csapásmérő képességű nyugati fegyverek és csapatok ukrán területre telepítésének tilalmát javasolja.

Külföldi média, köztük a Reuters és a The Telegraph, két változatot közölt a javaslatról, amelyeket európai és ukrán módosítások finomítottak. Ezek a részletek még nem hivatalosak Moszkva számára, de Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban elismerte, hogy a dokumentum alapja lehet egy végső megállapodásnak.

Genfi tárgyalások: Haladás és módosítások

Egy nappal a bejelentés előtt Genfben zajlottak tárgyalások az EU, az Egyesült Államok és Kijev képviselői között, ahol az amerikai javaslat európai és ukrán módosításait vitatták meg. Az amerikai és ukrán oldal „jelentős előrelépésről” és „magas szintű termékenységről” számolt be, hangsúlyozva a béketerv finomítását.

Az Európai Unió vezetői szintén megvitatják a tervet, miközben Donald Trump amerikai elnökjelölt „jelentős előrelépésről” beszélt a tárgyalásokon. A genfi egyeztetések részeként egy „szándékos koalíció” is formálódik a béke érdekében.

Oroszország: Nyitottság a tárgyalásokra

Oroszország összességében elégedett a fronton kialakult helyzettel, amely a „különleges katonai művelet” céljainak eléréséhez vezet, ugyanakkor felkészült a diplomáciai megoldásra. Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkva rendelkezik az amerikai terv szövegével, de részletes megvitatás még nem zajlott.

A Kreml továbbra is nyitott a kapcsolatfelvételre, hangsúlyozva a hivatalos csatornák fontosságát. „A párbeszéd folyamatban van, és néhány kapcsolatfelvétel folytatódni fog” – zárta szavait Peszkov.

 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.