Oroszország győzni fog – Amerikai szakértő szembesítette az EP-t a valósággal
John J. Mearsheimer világhírű amerikai professzor az Európai Parlamentben szembesítette a brüsszelitákat a valósággal. Mearsheimer többek között olyan kijelentéseket tett, miszerint tetszik, vagy sem, de Oroszország megnyeri a háborút, Magyarországnak pedig folytatnia kell a békepolitikát.
A Hírado.hu számolt be arról, hogy John J. Mearsheimer világhírű amerikai professzor az Európai Parlamentben mondta ki a brüsszeli vezetők számára kellemetlen tényt: világos, hogy Oroszország fog győzni a csatamezőn, így Ukrajna és európai támogatói számára a legkisebb rossz, ha minél hamarabb lezárják a Nyugat által kiprovokált vesztes háborút. Mearsheimer professzor László András magyar EP-képviselő és a Patrióták Európáért szövetség meghívására érkezett megtartani előadását, mely után a hirado.hu kérdéseire is válaszolt. A professzor elismerően nyilatkozott a magyar béketörekvésekről, szerinte az a helyes út Magyarországnak, ha továbbra is minél aktívabban részt vesz a tárgyalások alakításában.
A Chicagói Egyetem professzora több mint egy órán át elemezte az orosz–ukrán háború okait, következményeit és Európa lehetséges jövőképét. A közvetlenül a legújabb amerikai békejavaslatok előtt, november közepén megtartott előadás szövegét a The American Conservative publikálta a napokban.
A Nyugat provokálta ki a vesztes háborút
Mearsheimer szerint világosan látszik, hogy Oroszország nyeri meg a jelenlegi háborút, Ukrajnára pedig egy feladatait ellátni képtelen, „demográfiai halálspirálban” lévő roncsállami jövő vár. A nyugati vélekedés szerint a háborúért kizárólag Vlagyimir Putyin orosz elnök a felelős, aki be akarta olvasztani Ukrajnát Oroszországba, és Kelet-Európa többi részére is rátenné a kezét. Az amerikai professzor szerint ezzel szemben a háború valójában azért robbant ki, mert Washington és nyugat-európai szövetségesei Ukrajnát a NATO és a nyugati befolyási övezet részévé akarták tenni. Erre több bizonyítékot is felsorolt:
- Oroszország inváziója előtt Putyin soha nem formált igényt Ukrajna egészére,
- az Ukrajna meghódításához szükségeshez képest jóval kevesebb katonával indult meg (190 ezer fő),
- Oroszország a támadás megindulása után azonnal tárgyalásokat kezdeményezett Ukrajnával,
- hónapokkal a támadás előtt Oroszország megkísérelte diplomáciai úton rendezni a konfliktust,
- semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy Oroszország Ukrajnán túl más kelet-európai államot is meg akarna támadni.
A háború megindításának felelőssége ettől még Oroszországot terheli, de Moszkva célja a művelettel az volt, hogy megelőző lépést tegyen a nyugati térfoglalással szemben, és megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását.
A professzor szerint Angela Merkel volt német kancellár és Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár is hasonlóan látta a kérdést:
Biztos voltam benne, hogy Putyin nem fogja megengedni Ukrajna NATO-tagságát. Az ő szempontjából ez egy hadüzenet lenne
- idézte előadásában Angela Merkelt korábbi szavait.
Putyin elnök azért indította a háborút, mert szerette volna bezárni a NATO ajtaját Ukrajna előtt, és megtagadni tőlük, hogy megválasszák a saját útjukat
– hívta fel a figyelmet Jens Stoltenberg korábbi NATO-főtitkár szavaira Mearsheimer. A geopolitikai stratéga előadását a közönség rendkívül érdeklődően fogadta, az Európai Parlament előadótermének ülőhelyei elfogytak, legalább ötvenen pedig a bejárati ajtónál állva követték az előadást.
Oroszország megfordíthatatlan fölényben
Mearsheimer – akit az amerikai realista iskola legfontosabb alakjaként tartanak számon – egyértelműen fogalmazott: a jelenlegi erőviszonyok alapján Ukrajna nem képes győzni; becslése szerint a konfliktus végére az ország területének akár 40 százalékát is elveszítheti.
A 2022-es isztambuli tárgyalások bukása után a konfliktus egy felőrlő háborúvá változott, amely kísértetiesen hasonlít az első világháború nyugati frontjára. Az ilyen konfliktusokban azé a valószínű győzelem, akinek több katonája és több tűzereje van. Moszkva megfordíthatatlan fölénye több területen is megnyilvánul:
- az ukrán vezérkari főnök szerint a front egészén háromszor annyi orosz katona harcol, mint ukrán,
- a tüzérség területén 3–10-szeres fölényben van,
- az orosz hadiipar kimeríthetetlen mennyiségben állít elő precíziós siklóbombákat, drónokat és robotrepülőket.
A harcmezőn dől el, mikor lesz békemegállapodás
A professzor szerint nincs valódi esélye egy gyors békeszerződésnek:
Ez a háború a csatamezőn fog eldőlni, ahol az oroszok gyötrelmes győzelme a valószínű. A háború diplomáciai lezárása nem lehetséges, mivel a szembenálló feleknek összehangolhatatlan igényeik vannak. Habár úgy gondolom, hogy Oroszország fog győzni, ez egy gyötrelmesen kivívott győzelem lesz, amelynek a végén 20 és 40 százalék közötti részét fogják megszállni Ukrajnának
– mondta Mearsheimer. Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna semleges ország legyen, és ne csatlakozzon a NATO-hoz. Emellett el akarja ismertetni a Krím és a négy keleti megye elcsatolását, valamint az ukrán hadsereg drasztikus létszámcsökkentését. Kijev és az EU ezeket a feltételeket teljes egészében elutasítja. Mearsheimer szerint nincs mód arra, hogy ezeket a nézeteltéréseket kompromisszumokkal át lehessen hidalni.
