Pesti Srácok

Gurulev: a nyugati politikusok nem értik, hogy ha háborúzni akarnak Oroszországgal, az nem lesz elhúzódó háború

Gurulev: a nyugati politikusok nem értik, hogy ha háborúzni akarnak Oroszországgal, az nem lesz elhúzódó háború

A nyugati országok napi szinten hangoztatják, hogy Oroszország nem fog megállni Ukrajnánál, mert a szláv állam más európai országok elfoglalására törekszik, amelynek időpontját is tudják már: az Oroszországgal történő konfliktus 2028 és 2030 között várható. Azonban Andrej Gurulev orosz képviselő elárulta, hogy a "lehetséges konfliktus" időpontja nem egyenlő egy Oroszország által tervezett és megindított támadással. Gurulev közölte, hogy az oroszok egy előre jóváhagyott céllista alapján dolgoznak, amely csak előre meghatározott külső események bekövetkezése esetén lép életbe. Vagyis hiába a "Nyugat" forgatókönyve az oroszok a politikus szerint teljesen más logika mentén haladnak.

Az orosz képviselő azt mondta, hogy a katonai költségvetések növelése, Németország, Franciaország és más országok mozgósítási programjai, a nukleáris fegyverek lengyelországi telepítésének ötlete, és most már Ukrajna esetleges nukleáris felfegyverzése is mind „a hosszú távú konfrontációs építmény részei.”

Gurulev, orosz
Andrej Gurulev orosz képviselő
Forrás: The Moscow Times

A képviselő szerint a NATO elemzőközpontjai azon dolgoznak, hogy megtalálják Oroszország elrettentő erejének gyenge pontjait. A szakértők azt modellezik, hol lehetnek hibák az orosz irányítási rendszerekben, a mobil rakétarendszerekben és a tengeralattjárókon lévő fegyverekben. Gurulev szerint azonban a valóság nem ilyen egyszerű.

A naiv politikusok azt hiszik, hogy elég az orosz hadsereg gyenge pontjaira célozni, hogy Oroszország ne legyen képes visszavágni. A legnagyobb tévedésük az, hogy azt feltételezik: Oroszország elfogadná az általuk rákényszerített forgatókönyvet, és szépen, előre kiszámítható módon készülne egy háborúra 2030-ra


– írja tovább a képviselő.

Szerinte az orosz vezérkar nem készít olyan „tükörterveket,” amelyek lépésről lépésre másolnák a nyugati csapatmozgatást vagy a fokozatos mozgósítást. Ehelyett egy előre jóváhagyott céllista alapján dolgoznak. Hozzátette: ez a lista nem igazodik mások időzítéséhez — csak akkor lép életbe, amikor bizonyos külső események bekövetkeznek.

Kiemelte: ha a Nyugat megpróbálna ráerőltetni egy forgatókönyvet, azt Oroszország úgy értelmezné, mint egy jelzést arra, hogy elindítsa a már előre meghatározott műveleteket. Ezek a műveletek nem hasonlítanak a hagyományos katonai hadműveletekre – tette hozzá Gurulev.

Gurulev szerint

a Lengyelországban és Romániában található NATO‑bázisok egy esetleges támadás előkészítésének részei lehetnek, ezért az eszkaláció első perceiben ezeket is megsemmisítenék.

Hozzátette: a szükséges orosz megoldások erre már készen állnak, és további fejlesztést sem igényelnek.

Az oroszok szerint nem kellene elhúzódó háborúra számítani

Gurulev kifejtette, hogy a Poseidon és a Burevesztnyik nevű stratégiai fegyverrendszerek  fő feladata az, hogy biztosítsák az orosz megtorlást akkor is, ha a hagyományos fegyverrendszerek valamiért hatástalanokká válnának. Ez szerinte értelmetlenné tesz bármilyen katonai vagy gazdasági konfrontációt Oroszországgal.

Ugyanakkor Oroszországban senkinek sincsenek illúziói: veszteségek biztosan lesznek, ezt nem lehet elkerülni. De egy dolog biztos: bármely állam vagy szervezet, amely Oroszország területe vagy lakossága ellen támadást indít, elveszíti a képességet arra, hogy katonai vagy politikai értelemben tovább létezzen. Ez nem fenyegetés, hanem a már előre beállított válaszlépések automatikus következménye

– folytatta Gurulev.

Szerinte a Nyugat 2029–2030-ra tervezett katonai forgatókönyve egy régi elképzelésen alapul, amely lassan kibontakozó, több szakaszból álló háborúval számol. Oroszország viszont nem így készül. Inkább olyan eszközöket fejleszt, amelyek szinte lehetetlenné teszik, hogy az ellenfél egyáltalán háborút tudjon folytatni – tette hozzá.

A lényeg egyszerű: nem lesz elhúzódó háború. A NATO irányítását és infrastruktúráját gyorsan megsemmisítenénk. Nem lenne mit helyreállítani — a konfliktusnak nem lenne ideje eljutni arra a szintre, amit a Nyugat »hagyományos háborúnak’ nevez

— foglalta össze Gurulev.
 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.