Pesti Srácok

Gurulev: a nyugati politikusok nem értik, hogy ha háborúzni akarnak Oroszországgal, az nem lesz elhúzódó háború

Gurulev: a nyugati politikusok nem értik, hogy ha háborúzni akarnak Oroszországgal, az nem lesz elhúzódó háború

A nyugati országok napi szinten hangoztatják, hogy Oroszország nem fog megállni Ukrajnánál, mert a szláv állam más európai országok elfoglalására törekszik, amelynek időpontját is tudják már: az Oroszországgal történő konfliktus 2028 és 2030 között várható. Azonban Andrej Gurulev orosz képviselő elárulta, hogy a "lehetséges konfliktus" időpontja nem egyenlő egy Oroszország által tervezett és megindított támadással. Gurulev közölte, hogy az oroszok egy előre jóváhagyott céllista alapján dolgoznak, amely csak előre meghatározott külső események bekövetkezése esetén lép életbe. Vagyis hiába a "Nyugat" forgatókönyve az oroszok a politikus szerint teljesen más logika mentén haladnak.

Az orosz képviselő azt mondta, hogy a katonai költségvetések növelése, Németország, Franciaország és más országok mozgósítási programjai, a nukleáris fegyverek lengyelországi telepítésének ötlete, és most már Ukrajna esetleges nukleáris felfegyverzése is mind „a hosszú távú konfrontációs építmény részei.”

Gurulev, orosz
Andrej Gurulev orosz képviselő
Forrás: The Moscow Times

A képviselő szerint a NATO elemzőközpontjai azon dolgoznak, hogy megtalálják Oroszország elrettentő erejének gyenge pontjait. A szakértők azt modellezik, hol lehetnek hibák az orosz irányítási rendszerekben, a mobil rakétarendszerekben és a tengeralattjárókon lévő fegyverekben. Gurulev szerint azonban a valóság nem ilyen egyszerű.

A naiv politikusok azt hiszik, hogy elég az orosz hadsereg gyenge pontjaira célozni, hogy Oroszország ne legyen képes visszavágni. A legnagyobb tévedésük az, hogy azt feltételezik: Oroszország elfogadná az általuk rákényszerített forgatókönyvet, és szépen, előre kiszámítható módon készülne egy háborúra 2030-ra


– írja tovább a képviselő.

Szerinte az orosz vezérkar nem készít olyan „tükörterveket,” amelyek lépésről lépésre másolnák a nyugati csapatmozgatást vagy a fokozatos mozgósítást. Ehelyett egy előre jóváhagyott céllista alapján dolgoznak. Hozzátette: ez a lista nem igazodik mások időzítéséhez — csak akkor lép életbe, amikor bizonyos külső események bekövetkeznek.

Kiemelte: ha a Nyugat megpróbálna ráerőltetni egy forgatókönyvet, azt Oroszország úgy értelmezné, mint egy jelzést arra, hogy elindítsa a már előre meghatározott műveleteket. Ezek a műveletek nem hasonlítanak a hagyományos katonai hadműveletekre – tette hozzá Gurulev.

Gurulev szerint

a Lengyelországban és Romániában található NATO‑bázisok egy esetleges támadás előkészítésének részei lehetnek, ezért az eszkaláció első perceiben ezeket is megsemmisítenék.

Hozzátette: a szükséges orosz megoldások erre már készen állnak, és további fejlesztést sem igényelnek.

Az oroszok szerint nem kellene elhúzódó háborúra számítani

Gurulev kifejtette, hogy a Poseidon és a Burevesztnyik nevű stratégiai fegyverrendszerek  fő feladata az, hogy biztosítsák az orosz megtorlást akkor is, ha a hagyományos fegyverrendszerek valamiért hatástalanokká válnának. Ez szerinte értelmetlenné tesz bármilyen katonai vagy gazdasági konfrontációt Oroszországgal.

Ugyanakkor Oroszországban senkinek sincsenek illúziói: veszteségek biztosan lesznek, ezt nem lehet elkerülni. De egy dolog biztos: bármely állam vagy szervezet, amely Oroszország területe vagy lakossága ellen támadást indít, elveszíti a képességet arra, hogy katonai vagy politikai értelemben tovább létezzen. Ez nem fenyegetés, hanem a már előre beállított válaszlépések automatikus következménye

– folytatta Gurulev.

Szerinte a Nyugat 2029–2030-ra tervezett katonai forgatókönyve egy régi elképzelésen alapul, amely lassan kibontakozó, több szakaszból álló háborúval számol. Oroszország viszont nem így készül. Inkább olyan eszközöket fejleszt, amelyek szinte lehetetlenné teszik, hogy az ellenfél egyáltalán háborút tudjon folytatni – tette hozzá.

A lényeg egyszerű: nem lesz elhúzódó háború. A NATO irányítását és infrastruktúráját gyorsan megsemmisítenénk. Nem lenne mit helyreállítani — a konfliktusnak nem lenne ideje eljutni arra a szintre, amit a Nyugat »hagyományos háborúnak’ nevez

— foglalta össze Gurulev.
 

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.