Pesti Srácok

A Politicónak Orbán egy befolyásos "fejfájás", míg Magyar Péter egy távoli reménység

A Politicónak Orbán egy befolyásos "fejfájás", míg Magyar Péter egy távoli reménység

A Politico szokásához híven most is listázta azokat az személyeket, akiket az idei év legbefolyásosabb embereinek tart. Bár a brüsszeli lap minden követ megmozgat, hogy felsőbb politikai utasításra Magyar Péter tiszás szektavezér előnyét jelezzék az összesített közvélemény-kutatásaikban, a Tisza Párt vezetőjének most pechjére nem sikerült bekerülnie az "álomcsapatba". Ellentétben Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, aki a listán a francia elnököt is megelőzte. Persze, azért ne higgyük azt, hogy a Politico nem fogalmazott meg "jó kívánságokat" a tiszás vezérnek, ugyanis a lap az "Orbán-korszak" lezárásáról is ábrándozott.

A Politico idén is közzétette a Politico 28-as listát, amelyen a „2026-os év legbefolyásosabb embereit listázzák Európában”. Ugyanakkor míg sok konzervatív politikus is helyet kapott a csapatban, addig korábbi, nagy brüsszeli reménységnek számító politikusok kerültek a partvonalra. Ezek egyike a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk, akit ugyan most kihagytak a listáról, de egyik legnagyobb ellenfele, a PiS által támogatott lengyel elnök, Karol Nawrocki a 23. helyet szerezte meg. A másik "hiányzó" Magyar Péter, aki idén nem került be a top 28-b, ezt leszámítva viszont a szektavezér sikeréről a Politico előszeretettel gondoskodik. Azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök - sokak bosszúságára - a listán a 12. helyet szerezte meg, megelőzve Emmanuel Macron francia elnököt is. 

Politico
Két vezető, akinek nézeteit a Politico nem szívleli. 

A Politicónak Orbán Viktor egy "brüsszeli fejfájást" okozó vezető 

A magyar kormányfőt a Politico „a fejfájás” becenévvel illette, és kiemeli, Orbán Viktor az elmúlt évben ellenállásával számos nehéz pillanatot okozott Brüsszelnek, többek között az ukrajnai háború támogatása elleni vétó érvényesítésével.

A brüsszeli lap úgy fogalmaz, hogy Orbán Európa illiberális jobboldalának vezéralakjává vált, olyan szövetségeseket keresve magának, mint a cseh Andrej Babiš és a szlovák Robert Fico, és megszólított olyan személyiségeket, mint Marine Le Pen vagy az olasz Matteo Salvini. 

A miniszterelnök jó barátságáról Donald Trumppal viszont már úgy számolnak be: „Donald Trump kegyeit is kereste, meglátogatta Mar-a-Lagóban, és felajánlotta Budapestet helyszínül egy béke-csúcstalálkozóhoz Putyin és az amerikai elnök között”.

És bár úgy gondoljuk, hogy Magyar Péternél a top28-ból történő kikerülés majd egy újabb dührohamot fog okozni, azért a Politico odafigyelt a Brüsszel által támogatott pártvezér lelkiállapotára, és azt írta, hogy  Brüsszelben bíznak benne, hogy a

közvélemény-kutatásokban megjelenő előnyét sikerül győzelemre is váltani.

A lap azt is hozzátette:

Magyarország gazdasági visszaesése és a két jelölt egymással versengő Európa-víziójának meghatározó szerepe lesz a kampányban, amely során kiderül, hogy Magyarország – és talán maga az EU is – készen áll-e arra, hogy lezárja az Orbán-korszakot.

A 2026-os lista első helyén Donald Trump amerikai elnök áll, a lista összeállítói szerint ugyanis

az elmúlt egy évben senki sem befolyásolta akkora mértékben Európa helyzetét, mint az amerikai elnök.

Bár a Politico 28-as listáján alapvetően csak európai politikusok szerepelhetnének, Trump erős befolyása miatt úgy döntöttek a készítők, hogy kivételt tesznek. Trump után a top tízben kapott még helyet Mette Frederiksen, a soros elnökséget vivő Dánia miniszterelnöke, Friedrich Merz német kancellár, Marine Le Pen, Vlagyimir Putyin, Nigel Farage, Ursula von der Leyen, Mark Rutte NATO-főtitkár, Girogia Meloni és Keir Starmer is.

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.