Pesti Srácok

Székely Hadosztály – Budapesten emlékeztek a legendás hősökre

Székely Hadosztály – Budapesten emlékeztek a legendás hősökre

A bátorság nem hal meg. Azt a hősök emlékezete tartja életben, hogy a következő generációkban tovább növekedjen. Ezen gondolatok jegyében emlékeztek hétfőn Budapesten a Székely Hadosztály hőseire.

A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, M. Lezsák Gabriella azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918-1919-es szerepvállalásáról szólt.

A Székely Hadosztályra emlékeztek
A Székely Hadosztályra emlékeztek

M. Lezsák Gabriella azt mondta, a Magyarságkutató Intézetnek nagyon fontos, hogy a trianoni traumát úgy tudja átfordítani a fiatalok és a mai emberek számára, hogy az identitáserősítővé váljon és e célból olyan kutatásokat végeznek, amelyekkel megpróbálják feltárni, hogy milyen tényezők vezettek a trianoni veszteséghez. Emlékeztetett: december 1. gyásznap a magyar nemzet történetében, ezen a napon csatolták el ugyanis Erdélyt Magyarországtól.

Ami az egyik oldalon beteljesülés és öröm, az a másikon, a magyar oldalon veszteség és gyász, széthullás

– fogalmazott. Mint kiemelte, a Székely Hadosztálynak köszönhetően Erdély nem ellenállás nélkül került román kézre: amikor frontok omlottak össze, nem volt egy központi, erős államhatalom, a székelyek akkor is képesek voltak önmagukat megszervezni, és késleltetni a román előrenyomulást.

Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa arról beszélt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia nem belülről omlott össze, hanem az antant bomlasztó politikájának, tevékenységének köszönhetően. A Károlyi-kormány történelmi bűnt követett el, nem lehet megbocsátani, hogy 1918 novemberében a hazatért katonák kezéből kicsavarták a fegyvert – jelentette ki. Mint elmondta, 1,2 millió magyar katonának a töredéke is meg tudta volna verni a megszálló alakulatokat, akiket Károlyi Mihály az ország területére puskalövés nélkül engedett be.

A kommunisták sem tudták megfertőzni a székely szellemet

A Székely Hadosztály kapcsán arra is kitért, hogy a forradalmiság, a bolsevik eszmék nem tudták a székelyeket megfertőzni: „Székelyföldön nem voltak olyan metropoliszok, mint amilyen például 1918-ban Budapest, így nem sok esélye volt a bolsevik hittérítőknek”.

Gottfried Barna, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakreferense Károlyi Mihályt „tehetségtelen, alkalmatlan” politikusnak nevezte, a Székely Hadosztályt ért szabotázsra példaként pedig megemlítette, hogy az általuk igényelt tüzérségi lövegekről leszerelték az irányzékot, a székelyek pedig Budapesten háromezer cigarettáért vásároltak gránátokat, tüzérségi lövedéket. A románokat felkészítették Erdély megszerzésére, a magyarokat viszont nem készítették fel annak megóvására – jegyezte meg Gottfried Barna.

A Magyarságkutató Intézet a Székely Hadosztályról szóló pódiumbeszélgetésén Toót-Holló Tamás, az esemény moderátora hangsúlyozta a hadosztályparancsnok, Kratochvil Károly ezredes kiemelkedő szerepét, de hozzátette, hogy körülötte volt egy csodás csapat is. Mint elmondta, a Székely Hadosztály két malomkő között őrlődött, egyrészt a románok felől helyeződött rájuk nyomás, belső ellenségként pedig a kommunisták félve tekintettek rájuk, és tettek is ellenük: szabotálták azt, hogy megfelelő katonai felszerelésre tegyenek szert.

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.