Pesti Srácok

Székely Hadosztály – Budapesten emlékeztek a legendás hősökre

Székely Hadosztály – Budapesten emlékeztek a legendás hősökre

A bátorság nem hal meg. Azt a hősök emlékezete tartja életben, hogy a következő generációkban tovább növekedjen. Ezen gondolatok jegyében emlékeztek hétfőn Budapesten a Székely Hadosztály hőseire.

A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, M. Lezsák Gabriella azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918-1919-es szerepvállalásáról szólt.

A Székely Hadosztályra emlékeztek
A Székely Hadosztályra emlékeztek

M. Lezsák Gabriella azt mondta, a Magyarságkutató Intézetnek nagyon fontos, hogy a trianoni traumát úgy tudja átfordítani a fiatalok és a mai emberek számára, hogy az identitáserősítővé váljon és e célból olyan kutatásokat végeznek, amelyekkel megpróbálják feltárni, hogy milyen tényezők vezettek a trianoni veszteséghez. Emlékeztetett: december 1. gyásznap a magyar nemzet történetében, ezen a napon csatolták el ugyanis Erdélyt Magyarországtól.

Ami az egyik oldalon beteljesülés és öröm, az a másikon, a magyar oldalon veszteség és gyász, széthullás

– fogalmazott. Mint kiemelte, a Székely Hadosztálynak köszönhetően Erdély nem ellenállás nélkül került román kézre: amikor frontok omlottak össze, nem volt egy központi, erős államhatalom, a székelyek akkor is képesek voltak önmagukat megszervezni, és késleltetni a román előrenyomulást.

Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa arról beszélt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia nem belülről omlott össze, hanem az antant bomlasztó politikájának, tevékenységének köszönhetően. A Károlyi-kormány történelmi bűnt követett el, nem lehet megbocsátani, hogy 1918 novemberében a hazatért katonák kezéből kicsavarták a fegyvert – jelentette ki. Mint elmondta, 1,2 millió magyar katonának a töredéke is meg tudta volna verni a megszálló alakulatokat, akiket Károlyi Mihály az ország területére puskalövés nélkül engedett be.

A kommunisták sem tudták megfertőzni a székely szellemet

A Székely Hadosztály kapcsán arra is kitért, hogy a forradalmiság, a bolsevik eszmék nem tudták a székelyeket megfertőzni: „Székelyföldön nem voltak olyan metropoliszok, mint amilyen például 1918-ban Budapest, így nem sok esélye volt a bolsevik hittérítőknek”.

Gottfried Barna, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakreferense Károlyi Mihályt „tehetségtelen, alkalmatlan” politikusnak nevezte, a Székely Hadosztályt ért szabotázsra példaként pedig megemlítette, hogy az általuk igényelt tüzérségi lövegekről leszerelték az irányzékot, a székelyek pedig Budapesten háromezer cigarettáért vásároltak gránátokat, tüzérségi lövedéket. A románokat felkészítették Erdély megszerzésére, a magyarokat viszont nem készítették fel annak megóvására – jegyezte meg Gottfried Barna.

A Magyarságkutató Intézet a Székely Hadosztályról szóló pódiumbeszélgetésén Toót-Holló Tamás, az esemény moderátora hangsúlyozta a hadosztályparancsnok, Kratochvil Károly ezredes kiemelkedő szerepét, de hozzátette, hogy körülötte volt egy csodás csapat is. Mint elmondta, a Székely Hadosztály két malomkő között őrlődött, egyrészt a románok felől helyeződött rájuk nyomás, belső ellenségként pedig a kommunisták félve tekintettek rájuk, és tettek is ellenük: szabotálták azt, hogy megfelelő katonai felszerelésre tegyenek szert.

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.