Szőlő utcai botrány: megválaszolatlan kérdések a politkai haszonszerzőkhöz

Újabb részletekkel bővült a javítóintézeti botrány, miután nyilvánosságra kerültek olyan megalapozott gyanúk, amelyek szerint a Budapesti Javítóintézetben dolgozó rendészek és egy, főként nevelési területen tevékenykedő alkalmazott bántalmazhatták a rájuk bízott fiatalkorúakat. A Szőlő utcai javítóintézet ügyében ma három letartóztatásról döntött az illetékes nyomozási bíró. Miközben egy tíz éves múltú kamerafelvétel — amely Juhász Péter politikai influenszerhez „érdekes körülmények között” jutott el — egy sor kérdést vet fel, köztük olyan is, ami a politikusi felelőtlenségre mutat rá.

A 24.hu értesülései szerint a most őrizetbe vett gyanúsított Kovács-Buna Károly, a javítóintézet egykori megbízott igazgatója. A videókon megjelenő brutális jelenetek és az eddigi nyomozati adatok alapján egyre kirajzolódik egy olyan intézményi kultúra, ahol a hatalommal való visszaélés nem egyedi kilengés, hanem következmények nélkül hagyott gyakorlat lehetett.

Szőlő utcai ügy: hogyan működött a rendszer?

A harmadik gyanúsított — közel tizenöt éve nevelési területen dolgozó szakember — nemcsak a bántalmazásokban vett részt, hanem a letartóztatásban lévő korábbi igazgató emberkereskedelemmel összefüggő, fiktív foglalkoztatási rendszerét is segítette.

A nyomozati adatok szerint ugyanakkor egyik bántalmazott fiatalkorú sem szenvedett nyolc napon túl gyógyuló, töréssel járó arcsérülést, bár a felvételeken látható brutalitás súlyossága így is vitathatatlan.

Akkor miért tartóztatták le Kovács-Buna Károlyt?

Így már érthető a kényszerintézkedés elrendelése. Kovács-Buna Károly mellett ma letartóztatták a két rendészt is.

Négy állítás röviden

1. A rendészek ablakkilinccsel ütötték a növendékeket.
2. A harmadik gyanúsított a bántalmazás mellett részt vett a fiktív foglalkoztatás támogatásában.
3. A videókat Juhász Péter kapta meg, amelyek tíz éve készültek, és fél éve a rendőrségnél vannak.
4. Kovács-Buna Károlyt — a megbízott igazgatót — és másik két gyanúsítottat ma letartóztatták.

A Juhász Péter szerint tíz éves videón többek között az látható, hogy a megbízott igazgató, akkor még nevelőként egy feleltetés során kirángatja helyéről az intézet egyik lakóját, először beleveri a fejét a padba, majd a földre taszítja és rátapos. Egy másik felvételen a fiatal földre szorítása és ütlegelése látható, miközben több felnőtt is tétlenül szemléli a jelenetet.

Minderről a videókat - idejekorán? - közzétévő Juhász Péter a Partizánban úgy fogalmazott: nem árulja el, kitől kapta a felvételeket, de jegyzőkönyvet látott arról, hogy a rendőrségnél már fél éve megtalálhatók. Állítása szerint az intézetben uralkodó viszonyok súlyosan torzak, és a videók csak a jéghegy csúcsát mutatják.

Juhász Péter veszélyeztette a nyomozás eredményességét?

Juhász Péter és más baloldali politikai szereplő hiába is sújkolja: nem a videók hatására indult el, sőt gyorsult fel a nyomozás a Szőlő utcai ügyben. A politikai térben kitört hisztéria minden józan észt nélkülöz. Jól jellemzi ezt, hogy Dobrev Klára olyan nevekkel is dobálódzott a Szőlő utcai ügy kapcsán, akiknek egyáltalán nincs köze a bűncselekmények elkövetéséhez akár gyanúsítottként, bűnsegédként. A magát politikusnak tartó hölgy ezzel ártatlan embereket sározott be, sőt az internetes térben tomboló, lincselésre hergelt tömegek vért kívánnak. Hogyan fog elszámolni a lelkiismeretével Dobrev Klára, ha fizikai bántódás is éri az ártatlanul meghurcoltakat?

Azok számára, akik nem értenék meg elsőre, hogy miért veszélyes a csúsztatásokkal teli politikusi beszéd, a videók nyilvánosságra hozása, azoknak ismételten közöljük a Központi Nyomozó Főügyészség figyelmeztetését.

1. A jelen ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítése és feljelentése nyomán, a Nemzeti Nyomozó Iroda 2024. december 12-én rendelt el nyomozást. A Legfőbb Ügyészség – a büntetőeljárási törvény által biztosított lehetőségével élve – 2025. szeptember 26-án úgy határozott, hogy a nyomozást ügyészségi hatáskörbe vonja. 
2. A nyomozás átvételét követően a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség külön speciális csoportban eljárva széles körű nyomozást folytat. E tekintetben a nyomozás során beszerzett bizonyítékokon túl más körülménynek – így például a közösségi médiában közzétett tartalmaknak – semmilyen jelentősége nem volt és nincsen. 
3. A nyomozás főszabály szerint nem a nyilvánosság előtt folyik. Ennek célja, hogy az eljáró hatóság (jelen esetben ügyészség) egy szakmai alapon felépített nyomozati taktika szerint járhasson el annak veszélye nélkül, hogy az arra illetéktelenek (például a feltételezett elkövetők) idő előtt információhoz juthassanak. Az elsődleges szempont az eljárás eredményessége, az elkövetők jogerős elítélése. A bizonyító erejű adatok más forrásból származó egyes részleteinek közszereplők általi bemutatása és saját céljaikra való felhasználása egyrészt az eljárás érdekeit súlyosan veszélyeztetheti, mert például a potenciális terheltek előre felkészülhetnek arra, hogy milyen állításokkal szemben kell védekezniük. Másrészt mindez a sértettek érdekeit is veszélyeztetheti. Megjegyezni kívánjuk, hogy a kérdéses közszereplők egy esetben sem fordultak az ügyészséghez azzal, hogy bizonyítékok állnak a rendelkezésükre. 
4. A nyomozás célja a törvényesen felhasználható bizonyítékok (például az eljárási szabályok szerint tett tanúvallomások) összegyűjtése, és ezek alapján a személyre szabott megalapozott gyanú megállapítása. Gyanúsítotti kihallgatásra és kényszerintézkedés alkalmazására csak ilyen módon kerülhet sor, ellenőrizetlen, folyamatosan változó információknak a büntetőeljárásban nem lehet bizonyító ereje. 
5. A jogszabályi előírásoknak megfelelően az ügyészségnek az egyes cselekmények elkövetési időpontját is körültekintően kell vizsgálnia. Elévült bűncselekmény miatt az időközben beazonosított elkövetőt nem lehet felelősségre vonni, vele szemben büntetőeljárást folytatni. 
6. Az ügyészség – a nyilvánosság egyes szereplőivel szemben – a büntetőeljárásban a közszereplőnek nem minősülő érintettek bűnügyi személyes adatainak jogszabályban írt védelmét (sértettek és terheltek esetében egyaránt) továbbra is tiszteletben tartja. 
7. Az ügy nem egy általános gyermekvédelmi intézményhez, hanem egy javítóintézethez kapcsolódik, amelyben a büntetőeljárás alatt álló fiatalkorú terheltek bíróság által elrendelt letartóztatását hajtják végre. 
8. Az ügyben a nyomozás fejleményeiről a Központi Nyomozó Főügyészség eddig is és ezután is folyamatosan tájékoztatta, illetve tájékoztatja a közvéleményt. Minden más a sajtóban megjelenő, ismeretlen forrásra hivatkozó tájékoztatás nem tekinthető hiteles információnak.

Többszörösen visszaeső bűnöző a sértett?

A Szőlő utcai javítóintézettel kapcsolatos ügy bonyolultságát, a helyzet többértelműségét jelzi az, hogy a korábban megjelent videóban szereplő bántalmazott komoly bűnlajstrommal rendelkezik. A Tények információi szerint ma 25 éves férfi egy többszörösen visszaeső bűnöző; lopást, rablást, testi sértést, valamint hivatalos személy elleni erőszakot is elkövetett már.

A tenyek.hu oldalon olvasható cikkben arra hívták fel a figyelmet, hogy a Szőlő utcai intézet nem valamiféle gyermekotthon, nem egy árvaház, hanem fiatalkorúak börtöne.

A ma 25 éves férfi 2015 októbere és 2016 augusztusa között volt fogva tartva a Szőlő utcában, jelenleg Tökölön van. Korábban több alkalommal követett el lopást, rablást, testi sértést, 2024-ben hivatalos személy elleni erőszakkal vádolták meg, idén pedig gépkocsivezetés eltiltásának hatálya alatt állt.