Pesti Srácok

Szuverenitásvédelmi Hivatal: a szuverenitás megőrzése a magyar megmaradás záloga

Szuverenitásvédelmi Hivatal: a szuverenitás megőrzése a magyar megmaradás záloga

A közvélemény szerint a szuverenitás megőrzése a magyar megmaradás záloga - közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal hétfőn a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült felmérés eredményei kapcsán az MTI-vel.

A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült közvélemény-kutatásból kiderül, hogy Magyarország szempontjai elsőbbséget élveznek a külföldi érdekekkel szemben, és a nemzeti érdekérvényesítésnek akkor is helye van az Európai Unióban, ha az konfliktusokkal jár.

A lakosság meggyőződése, hogy - a külföldről diktált progresszív trendek követése helyett - Magyarországnak a saját útját kell járnia, amelynek előfeltétele az ország szuverén mozgásterének megőrzése 

- írták.

A kutatás alapján a társadalom - a külföldről finanszírozott, idegen érdekek elsődlegességét hirdető politikai nyomásgyakorlási kísérletek ellenére - azt az elvárást fogalmazza meg, hogy a kormányzás fókuszát a jövőben is a nemzeti érdekek határozzák meg: a megkérdezettek túlnyomó többsége (81 százaléka) számára fontosabb Magyarország érdeke más országok szempontjainál, valamint 81 százalékuk úgy gondolja, hogy Magyarországnak akkor is a magyarok érdekeit kell képviselnie az Európai Unióban, ha az konfliktusokkal jár.

A magyarok erős szuverenitáspárti attitűdjére és a nemzeti függetlenség iránti elkötelezettségére utal, hogy a döntő többség a magyar politikusok kötelességeként definiálja a nemzeti függetlenség védelmezését (82 százalék), továbbá úgy véli, hogy Magyarországnak mások követése helyett a saját útját kell járnia, hogy megmaradjon (70 százalék) - írták.

Hozzátették, hogy a válaszadók majdnem háromnegyede (72 százaléka) szerint Magyarországnak mindig többet kell küzdenie a megmaradásért, mint a nyugati országoknak, ennek ellenére a megkérdezettek 74 százaléka valószínűsíti, hogy az ország ezer év múlva is létezni fog.

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.