Pesti Srácok

A BvOP kifogásolja a Deutsche Welle eljárását a Maja Truxszal készült interjú kapcsán

A BvOP kifogásolja a Deutsche Welle eljárását a Maja Truxszal készült interjú kapcsán
A 2023-as antifa-támadásokban vád szerint részt vett német nembináris Simeon Ravi Trux Maja, előkészítő ülése, a Fővárosi Bíróságon. // fotó: Hatlaczki Balázs

A Deutsche Welle (DW) műsorszolgáltató interjút közölt Maja Truxszal, azzal az antifa vádlottal, akit a hatóságok a budapesti „embervadászatként” emlegetett támadássorozatban való részvétellel vádolnak. A BvOP kifogásolja a Deutsche Welle eljárását, miután a szervezetet nem kérdezték az antifa vádlott állításairól.

A Deutsche Welle (DW) nemzetközi műsorszolgáltató interjút közölt Maja Truxszal, azzal az antifa vádlottal, akit a hatóságok a budapesti „embervadászatként” emlegetett támadássorozatban való részvétellel gyanúsítanak. A BvOP kifogásolja a Deutsche Welle eljárását, miután a szervezetet nem kérdezték az antifa vádlott állításairól, amelyek nem felelnek meg a valóságnak.

A BVOP helyretette Trux hazugságait
A 2023-as antifa-támadásokban részt vett német nembináris Simeon Ravi Trux Maja. A BvOP visszautasítja állításait// fotó: Hatlaczki Balázs

A magát nem binárisnak mondó eredetileg Siemon Trux Maja néven él, és közismert antifa. A hatóságok szerint a Hammerbande néven is ismert szélsőbaloldali banda tagja. A bandát nemrég nyilvánította terrorista szervezetnek az USA, valamint Magyarország. Trux a vád szerint egyike volt a verőlegényeknek, akik a budapesti embervadászat néven közismert bestiális támadásokban részt vett. Az ügyészség a vádlott számára beismerés esetén 14 év fegyházbüntetést ajánlott fel.

A BVOP nem kapott szót az interjúban

A riport megjelenését követően a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) közleményt adott ki, amelyben kifogásolja a Deutsche Welle szerkesztési gyakorlatát. A szervezet szerint a DW nem biztosította számukra az érdemi reagálás lehetőségét a videós tartalomban, noha azt külön kérték a szerkesztőségtől.

A BvOP tájékoztatása szerint a Deutsche Welle kizárólag a közösségi oldalon megjelent videó kommentszekciójában volt hajlandó közzétenni a büntetés-végrehajtási szervezet álláspontját. A parancsnokság álláspontja szerint ez nem tekinthető egyenértékűnek a szerkesztett riportban történő megjelenéssel, mivel a megtekintők jelentős része nem olvassa el a hozzászólásokat, így nem jut hozzá a teljes körű információhoz.

A közleményben hangsúlyozzák: a hiteles tájékoztatás alapelve megköveteli, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyekben a megszólított fél álláspontja is megjelenjen. Véleményük szerint a jelenlegi gyakorlat torzíthatja a közvélemény tájékozódását, mivel a videó egyoldalú narratívát közvetít, amelyből hiányzik a büntetés-végrehajtás válasza.

A BvOP szerint ennek következtében a nézőkben az a téves benyomás alakulhat ki, hogy a szervezet nem kívánt reagálni az elhangzott állításokra, holott ez nem felel meg a valóságnak. Álláspontjuk szerint mindez közvetlenül befolyásolhatja a büntetés-végrehajtási szervezet társadalmi megítélését, alááshatja a közbizalmat, valamint indokolatlanul negatív képet alakíthat ki egy olyan szervezetről, amely tevékenységét szigorú jogszabályi keretek között, folyamatos külső ellenőrzés mellett végzi.

A közlemény szerint Szaplonczai Laura, a Deutsche Welle újságírója a szervezet külön kérése ellenére sem volt hajlandó a BvOP reakcióját a riportban megjeleníteni.

A BvOP nyilvánosságra hozta azt az állásfoglalást is, amelyet a médiatartalom-szolgáltatónak megküldtek, de amely végül nem került be a riportba. Ebben a büntetés-végrehajtási szervezet határozottan visszautasítja azokat az állításokat, amelyek a hazai börtönkörülményeket, illetve eljárásokat embertelennek vagy megalázónak tüntetik fel.

Mit kifogásol a BvOP?

  1. A hiteles tájékoztatás alapelve megköveteli, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyekben a megszólított fél álláspontja is megjelenjen, ez nem történt meg.
  2. A nézőkben az a téves benyomás alakulhat ki, hogy a szervezet nem kívánt reagálni az elhangzott állításokra, holott ez nem felel meg a valóságnak. 
  3. Szaplonczai Laura, a Deutsche Welle újságírója a szervezet külön kérése ellenére sem volt hajlandó a BvOP reakcióját a riportban megjeleníteni.
  4. A BvOP határozottan visszautasítja azokat az állításokat, amelyek a hazai börtönkörülményeket, illetve eljárásokat embertelennek vagy megalázónak tüntetik fel.

Jogszabályok alapján dolgoznak

Közlésük szerint a büntetés-végrehajtási intézkedéseket minden esetben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően hajtják végre, a fogvatartottak alapvető jogainak garantálása mellett. Hangsúlyozzák, hogy az intézeteket rendszeresen ellenőrzi az ügyészség mint törvényességi felügyeleti szerv, valamint az alapvető jogok biztosa. Amennyiben egy fogvatartott úgy érzi, hogy jogai sérültek, minden rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget igénybe vehet.

A közlemény kitér arra is, hogy egyes fogvatartottakat egyszemélyes zárkában helyeznek el, azonban ez nem azonos a magánzárkával. A magánzárka fegyelmi büntetésként, rövid időtartamra alkalmazható. Az egyszemélyes elhelyezés ezzel szemben jogszabály által biztosított elhelyezési forma, amelyet többek között biztonsági okokból is alkalmazhatnak, és amely – állításuk szerint – a fogvatartott érdekeit és védelmét szolgálja.

A személy- és ruházatvizsgálatok kapcsán a BvOP közölte: ezek mindennapos, világszerte alkalmazott biztonsági intézkedések. Végrehajtásukat szigorú jogszabályi előírások szabályozzák, az ellenőrzést minden esetben azonos nemű személy végzi, és tilos bármilyen megalázó bánásmód.

A szervezet hangsúlyozta: a hazai börtönökben minden fogvatartott számára biztosítottak a törvényben rögzített jogok, így többek között a kapcsolattartás, a szabad levegőn való tartózkodás, az egészségügyi ellátás, a tisztálkodás és a tanulás lehetősége. Ezek mértékét és időtartamát nem a büntetés-végrehajtás határozza meg, hanem jogszabályok rögzítik.

A BvOP emellett a riport megjelenése előtt technikai jellegű észrevételt is tett, kérve, hogy a videóban szereplő munkatársaik arcképét takarják ki, mivel a felvételen több alkalommal felismerhető módon szerepelnek.

A büntetés-végrehajtási szervezet a közleményében ismételten kifogásolta, hogy reakciójukat csak a kommentszekcióban kívánták megjelentetni, ami szerintük sérti a hiteles tájékoztatás alapelveit, és félrevezető következtetésekre adhat okot a nézők számára.

 

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.