Az európai közvélemény szembemegy a brüsszeli háborús politikával

Az európai politikai elit egyre határozottabban sürgeti Ukrajna katonai támogatásának bővítését. Az európai polgárok többsége határozottan elutasítja ezt az irányt. 

A Századvég Európa Projekt legfrissebb kutatása szerint az EU lakossága nem kér sem a katonák küldéséből, sem a fegyverszállítmányok további fokozásából, noha az uniós vezetők – köztük Ursula von der Leyen és Manfred Weber – nyilatkozataikban ennek ellenkezőjét képviselik. A társadalmi attitűdök az elmúlt években látványosan elmozdultak a békepárti álláspont irányába, ami egyre élesebb törésvonalat rajzol ki az elit és a választók között.

Az európai emberek elutasítják a katonai és fegyveres szerepvállalást 

1. Katonák küldése: egyértelmű vörös vonal
   Az EU felnőtt lakosságának 69 százaléka ellenzi, hogy országa katonákat küldjön Ukrajnába, és mindössze a válaszadók negyede támogatná ezt. Svédország az egyetlen kivétel, ahol relatív többség (47 százalék) állna a katonaküldés mellé.
2. Magyarország az élmezőnyben a békepárti álláspontban
   A katonai szerepvállalást legnagyobb arányban Magyarországon (91 százalék), Bulgáriában (85 százalék) és Szlovéniában (83 százalék) utasítják el, ami erős regionális békepárti mintázatot jelez.
3. Fegyverszállítás: megfordult a közvélemény
   Míg 2023-ban még az uniós polgárok 51 százaléka támogatta a fegyverküldést Ukrajnába, 2025-re az arány megfordult: ma már 51 százalék ellenzi, és csak 43 százalék támogatja azt.
4. Tagállami megosztottság, csökkenő legitimáció
   A fegyverszállítást 14 tagállamban abszolút, ötben relatív többség utasítja el, különösen Cipruson, Magyarországon és Görögországban. A támogatás elsősorban Finnországban, Litvániában és Svédországban erős, de uniós szinten kisebbségben maradt.