Pesti Srácok

Brüsszel gyorsítaná Ukrajna EU-csatlakozását, az európaiak többsége nemet mond

Brüsszel gyorsítaná Ukrajna EU-csatlakozását, az európaiak többsége nemet mond
VON DER LEYEN és ZELENSZKIJ: nagy a szerelem, de az EU polgárai inkább nem fegyvereznék tovább Ukrajnát
Fotó: Ida Marie Odgaard

Brüsszelben egyre hangosabbak azok a tervek, amelyek szerint Ukrajna már 2027-ben, a csatlakozási feltételek teljesítése előtt az Európai Unió tagjává válhatna. Brüsszel gyorsítaná Ukrajna EU-csatlakozását, az európaiak többsége nemet mond.

Brüsszelben egyre hangosabbak azok a tervek, amelyek szerint Ukrajna már 2027-ben, a csatlakozási feltételek teljesítése előtt az Európai Unió tagjává válhatna.  Brüsszel gyorsítaná Ukrajna EU-csatlakozását, az európaiak többsége nemet mond. A kezdeményezést többször is támogatta Ursula von der Leyen, ugyanakkor a Századvég friss kutatása szerint az uniós polgárok döntő többsége elutasítja a gyorsított beléptetést.

BRÜSSZEL gyorsítana
Brüsszel gyorsítaná Ukrajna EU-csatlakozását, az európaiak többsége nemet mond (Fotó: Andrzej Rostek)

A Századvég Európa Projektjének legújabb felmérése alapján az európai közvélemény nemcsak politikai, hanem gazdasági és biztonsági kockázatokat is lát Ukrajna azonnali felvételében. A kiszivárgott információk szerint a Európai Bizottság egy olyan „könnyített” csatlakozási modellt vizsgál, amely szakítana az évtizedek óta alkalmazott, érdemalapú bővítési gyakorlattal.

Brüsszel ellenére többségi elutasítás az EU-ban

A kutatás szerint az uniós polgárok mindössze kis része támogatná Ukrajna feltétel nélküli felvételét.
Az EU felnőtt lakosságának:

  1. csupán 18 százaléka venné fel azonnal Ukrajnát, 
  2. míg 43 százalék ragaszkodna a megszokott csatlakozási feltételekhez, 
  3. 32 százalék pedig teljesen elutasítja a belépést.

Még a hagyományosan Ukrajna-párti országokban is kisebbségben vannak a támogatók: Svédországban 35, Finnországban 32 százalék értene egyet a gyorsított csatlakozással, miközben Magyarországon 93, Ausztriában 83 százalék utasítja el azt.

Gazdasági, biztonsági és agrárkockázatok

Az ellenérzések mögött konkrét félelmek húzódnak meg. Az ukrán mezőgazdasági termelés alacsonyabb szabályozási szintje és a multinacionális cégek koncentrált jelenléte élelmiszerbiztonsági kockázatokat vet fel, miközben az uniós gazdák versenyhátrányba kerülhetnek.
A megkérdezettek 59 százaléka az uniós gazdák helyzetének romlásától, 53 százaléka az élelmiszerbiztonság gyengülésétől, 55 százaléka a bűnözési kockázatok növekedésétől, 52 százaléka pedig az uniós fejlesztési források csökkenésétől tart.

A felmérés üzenete egyértelmű: Ukrajna EU-csatlakozása csak akkor élvezhet társadalmi támogatást, ha az ország teljesíti a tagság feltételeit, és Brüsszel hiteles válaszokat ad az európai polgárok gazdasági és biztonsági aggályaira.

 

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!