Holokauszt-emléknap - Gulyás Gergely: egy magyar nemzeti tragédiára emlékezünk
Budapest, 2026. január 27. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján tartott megemlékezésen a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban 2026. január 27-én. MTI/Purger Tamás
A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján mi elsősorban egy magyar nemzeti tragédiára emlékezünk, amelynek részesei voltunk a több százezer ártatlan áldozattal és részesei voltunk az elkövetők oldalán is - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen.
Gulyás Gergely, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján úgy fogalmazott: a holokauszt tragédiájának részese volt a magyar nemzet, amelynek kiváló és ártatlan polgárait, köztük gyermekeket és asszonyokat hurcoltak el, kínoztak meg és gyilkoltak meg, és részese volt a magyar állam, amely nem csupán nem védte meg polgárait, de közreműködött a rémtettekben gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással, de részesei voltak azok a hősök is, akik emberek maradtak az embertelenségben, akik életük kockáztatása vagy feláldozása árán is életeket mentettek - tette hozzá a miniszter.
Kiemelte: a XX. század bűneivel és szenvedéseivel nekünk is szembe kell néznünk, nekünk is számon kell tartanunk pótolhatatlan veszteségeinket, az áldozatok sorsát, arcát, emlékét. Meg kell őriznünk az emlékezetet, hogy az emlékezet is megőrizzen bennünket a hasonló tévutaktól és tragédiáktól - szögezte le.
Gulyás Gergely szólt arról is: ma Magyarország minden magyarnak biztonságos hazája. Az Európában újra egyre erősebb antiszemitizmussal szembenézni kénytelen zsidó közösség itt a legnagyobb biztonságban élhet.
Újból a veszélyek és háborúk korát éljük - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a felemelkedő új antiszemitizmus, amely mára a nemzetközi baloldal ideológiájában is megjelent, az ezzel összekapcsolódó migrációs folyamatok komoly veszélyt jelentenek Európára és Magyarországra, a magyar nemzet egészére és benne a magyar zsidóságra is.
A tőlünk nyugatra végbemenő lakosságcsere és kultúraváltás radikalizációval és intoleranciával jár együtt. A gyűlölet szavait egyre többször követik a gyűlölet tettei. Ezért is kell világos határt húzni. Az emberi méltóság feltétlen tisztelete soha nem lehet alku tárgya, bármilyen származási alapú megkülönböztetés és fajelmélet a múlt legsötétebb korszakához tartozik, és soha többé nem kaphat teret a jelenben
- tette hozzá Gulyás Gergely.
A holokauszt nem csupán a zsidók ügye
Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és a Holokauszt Dokumentációs Központ (HDK) kuratóriumának elnöke köszöntőjében felidézte: a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján minden évben összegyűlnek, hogy kegyelettel emlékezzenek a sokmilliónyi ártatlan áldozatra és arra, milyen mélységes kegyetlenségekre képes az ember, ha hagyja, hogy a kor ideológiái és önös érdekei elhomályosítsák emberségét.
Kitért arra: a gyász, a böjt és az emlékezés parancsa mélyen áthatja a zsidó kultúrát. A holokauszt emléknapja ezt a közösségi emlékezetet emeli át egy tágabb, nemzetközi térbe, túl a zsidó közösség határain. Ahogyan maga a vészkorszak is túlmutat ezeken a határokon. A holokauszt időben, térben és mértékében is egyedülálló tragédia, amely nemcsak a zsidó történelem, hanem az egyetemes emberi történelem mélypontja is. Ezért kell újra és újra hangsúlyozni: a holokauszt nem csupán a zsidók ügye.
Azt is mondta: a vészkorszaknak hatmillió zsidó és több tízezernyi roma áldozata volt. A mártírokat, zsidókat és romákat gyakran számokként, arctalan tömegként látjuk, mintha távol lennének tőlünk, pedig mindannyian emberek voltak, álmokkal, vágyakkal, érzésekkel, éppúgy, mint mi.
Nem könnyű érzékeltetni azt az űrt, amelyet a vészkorszak hagyott maga után. Mégis kötelességünk megmutatni, milyen volt a zsidó és roma közösségek élete a tragédia előtt - mutatott rá.
Különösen a roma népirtás kutatásával adós a történelemtudomány. Sokkal több figyelmet kell szentelni a hazai atrocitások feltárásának, a romákat ért veszteségek ismertetésének - mondta jelezve, hogy ezért a HDK idei nagy időszaki kiállítása a roma holokausztot, a pharrajimost fogja bemutatni.
Maya Kadosh, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt: a holokauszt legnagyobb tragédiája nem az, hogy a nácik ipari méretben gyilkolták az embereket, hanem hogy a világ néma maradt. A világ úgy döntött, hogy figyelembe sem veszi a gázkamrák füstjét, amíg a hamu el nem borította az egész kontinenst. Azt is mondta: ma újra száll a füst Iránban, és a világ ugyanúgy hallgat, amikor fényes nappal gyilkolnak embereket Teherán utcáin.
A történelem arra tanított, hogy a hallgatás hozzájárulás a gonoszsághoz, és az áldozatok nem könnyeket kérnek, hanem figyelmet, még mielőtt megtörténik a gonoszság. Ezért Izrael kiáll azok mellett, akik a szabadságot keresik - tette hozzá Maya Kadosh.
Sommer Katalin holokauszt-túlélő felidézte: 5 és fél évesen egy svájci védett házban nem értette, mi történik vele, amikor a nyilas keretlegények betörtek a házba és kiterelték őket onnan. Csak a háború után tudta meg, hogy a sor elején lévőket belelőtték a Dunába, és azt is, hogy a gyerekeket csitító bácsi Raoul Wallenberg volt, és hogy neki köszönhető, hogy rá és édesanyjára, akik a sor végén álltak, már nem került sor, és őket visszaterelték a házba.
Azt is mondta: népes családjából már csak ő él, és 87 évesen is kötelességének érzi, hogy eljárjon iskolákba és elmesélje, mi történt vele, remélve, hogy nem történhet meg még egyszer, hogy gyilkosok elveszik gyermekek életét, hogy családok maradnak apa nélkül.
A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés.
