Pesti Srácok

Nem migránsok, kérem, hanem egy "délies külsejű" banda vert meg egy német férfit

Nem migránsok, kérem, hanem egy "délies külsejű" banda vert meg egy német férfit

A migráció németországi tombolásának távolról sincs vége, hiába Merz látszólagos fordulata a liberális szeretetpolitikától, a gyakorlat egészen más képet mutat. Bár már a német hétköznapok részét képezik azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy migránsok támadnak meg békés német állampolgárokat, ezek az esetek mégis egytől-egyig rámutatnak arra, hogy Németország társadalmilag és kulturálisan már nem önmaga. Természetesen 2025 decembere sem maradhatott el migránsok által, bocsánat, "déli külsejű" férfiak által elkövetett erőszak nélkül, ahol az áldozat ezúttal egy orvostanhallgató volt. És, hogy mit szól ehhez a német kormány? Ahogy a többi esetet is, úgy ezt is próbálták a felszín alatt tartani, sikertelenül.

A RMX News tegnap a Bild-re hivatkozva arról számolt be, hogy egy 23 éves német orvostanhallgatót vertek össze a németországi Essen városában migráns, vagyis "délies külsejű" férfiak. A támadás tavaly december 20-án történt, miután az áldozat, Paul S. két barátjával elhagyott egy ír kocsmát. Majd úgy hajnali három óra körül úgy döntöttek, hogy betérnek egy kioszkba szomjuk csillapítására. Azonban erre végül nem került sor, mivel egy kezdetben nyugodtan beszélgető társaság egyik tagja sértegetni kezdte a barátját, majd őt is. Paul hiába kérte a férfit, hogy hagyja abba a sértegetést, ekkor válaszul a társaságból egy másik férfi halántékon ütötte az orvostanhallgatót. És utána elszabadult a pokol. 

migráns
Menedékre váró migránsok Németországban.

Az elkövetők nem migránsok, hanem „dél-európai megjelenésű" férfiak

Paul elmondása szerint ezt követően „aztán legalább nyolc ember rám rontott. Minden oldalról ütések és rúgások értek, elestem. Szerencsére a támadók elengedtek és elmenekültek”. A támadók a sebésznek készülő férfinak olyannyira szétzúzták a térdét, hogy az esseni Krupp kórházban azt öt órán keresztül műtötték, és a műtét során kiderült, hogy térdprotézisre is szüksége lesz. Vagyis, könnyen lehet, hogy Paul, aki az egyetem elvégzése után beteg embereken akart segíteni, soha nem lesz képes gyakorolni a hivatását, tekintettel arra, hogy egy sebészorvosnak akár hosszú órákat is kell állnia a műtőasztalnál.

De mégis kik voltak a támadók? Hát, kérem, "déli külsejű" férfiak! Nem migránsok, hanem "déli külsőjűek"! És hogyan is néztek ki? 

A Bild rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a gyanúsítottak 16 és 20 év közöttiek, és 1,75 és 1,85 méter magasak. Mindketten állítólag fekete, göndör hajúak és „dél-európai megjelenésűek”. Ruházatként pedig fekete kabátot és sötét nadrágot viseltek. Két másik bűntársnak bajusza és kecskeszakálla volt. 

Állítólag nők is voltak a csoportban, de azok nem vettek részt a támadásban. 

Segítség? Arra még németként se számíts Németországban!

Pault bár nagy tömeg vette körül, mégsem jutott senkinek sem eszébe, hogy a férfi segítségére siessen, így Paul saját maga hívta a mentőket. A sürgősségi orvos azonban nem foglalkozott a férfival, annyira nem, hogy annak fájdalmaira még fájdalomcsillapítót sem adott, viszont egy legyintéssel hazaküldte Pault. Az orvos ráadásul állítólag még azt is mondta a férfinak, hogy

Még azt is mondta neki, hogy »ne csináljon akkora hűhót«, mondván, hogy csak egy zúzódásról van szó.

A sürgősségi orvos érthetetlen és szakmaiatlan döntésének viszont súlyos következménye lehet. Ugyanis az esetről szóló első rendőrségi jelentést - már ez is "csodálatos" - eltitkolták a nyilvánosság elől, mivel az első sürgősségi orvos a sérülését enyhének minősítette. Ezért a rendőrség nem foglalkozott a felvételek megszerzésével vagy a tanúk kihallgatásával. A rendőrségnek az esettől számítva két hétbe (!) telt mire egyáltalán tanúfelhívást tett közzé, pedig Paul állapota röviddel a támadás után nyilvánvalóvá vált, de a rendőrség mégsem sietett a fiatalember támadóinak a felkutatásával. 

A rendőrség késlekedésének is nagy ára lehet, mivel a támadásról, a kamerák által rögzített felvételek ennyi idő alatt akár törlődhettek is, így az is lehetséges, hogy ezek nélkül a "délies", kecskeszakállas emberek soha nem kapják meg büntetésüket. 

 

 

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.