Pesti Srácok

Nem élhette túl Egressy Mátyás a Lánchídról a Dunába való zuhanást

Nem élhette túl Egressy Mátyás a Lánchídról a Dunába való zuhanást
A Lánchídtól a Csepel szigetig keresik az eltűnt Egressy Mátyást; a police.hu fotóján az atlétikai stadion magasságában kutatnak a folyóban szonárok segítségével a vízirendőrök

Tovább keresik a Dunában a hatóságok Egressy Mátyást, aki a hétvégén tűnt el az Ötkert nevű budapesti szórakozóhelyről. A 18 éves fiatal nem élhette túl a folyóba zuhanást, családja közleményben tudatta: nagy valószínűséggel ő volt az, aki szombaton a Lánchídról a folyóba esett.

Tovább keresik a Dunában a hatóságok Egressy Mátyást, aki a hétvégén tűnt el az Ötkert nevű budapesti szórakozóhelyről. A 18 éves fiatal nem élhette túl a folyóba zuhanást,  családja közleményben tudatta: nagy valószínűséggel ő volt az, aki szombaton a Lánchídról a folyóba esett.

NEM élhette túl
Valószínűleg nem élhette túl a Dunába zuhanást Egressy Mátyás, ám a hatóságok továbbra is keresik (Illusztráció: AI)

A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat – HUNGO szakértői által közzétett szakmai összefoglaló szerint a jelenlegi körülmények rendkívüli kihívást jelentenek a folyóvízi keresések során, és sajnos minimális az esély a túlélésre.

Nem élhette túl a becsapódást Egressy Mátyás

A jelenlegi alacsony vízállás miatt a hidak pályaszintje és a vízfelszín közötti távolság meghaladja a 15–20 métert. Ilyen magasságból a szabadesés ideje mindössze 1,5–1,7 másodperc, ezalatt a test közel 60 km/h sebességre gyorsul.

A víz felszíni feszültsége ekkora tempónál szinte szilárd felületként viselkedik, az ütközés során fellépő erő pedig súlyos belső sérüléseket, gyakran azonnali eszméletvesztést okoz.

Extrém környezeti körülmények a Dunában

A Duna jelenlegi vízhőmérséklete mindössze 0,4–1 Celsius-fok. Ilyen hidegben a testet azonnali hidegsokk éri, amely kontrollálhatatlan légzési reflexet vált ki.

Az izmok percek alatt lehűlnek, mozgásképtelenség alakul ki, majd a szív leállása is bekövetkezhet. A zavaros vízben a látótávolság rendkívül rossz, a test általában a meder közelében sodródik.

5 tény, ami megnehezíti a keresést

  1. Magas esési sebesség: A 15–20 méteres magasságból történő zuhanás közel 60 km/h-s becsapódást eredményez.
  2. Súlyos sérülések: A víz felszíne falhoz hasonló ellenállást fejt ki, ami belső szervi sérüléseket okozhat.
  3. Erős sodrás: A Duna vízhozama Budapestnél kb. 1070 m³/s, így a sodrás órák alatt kilométerekre viheti a testet.
  4. Jeges víz: A 0–1 fokos víz azonnali hidegsokkot és gyors hipotermiát idéz elő.
  5. Rossz látási viszonyok: 20–30 centiméter alatt már semmi nem látható a felszínről, a keresés technikailag is nehézkes.

 

Szakmai összegzés

A szakértők hangsúlyozzák: a keresési műveletek sikeressége nagyban függ attól, milyen gyorsan áll rendelkezésre hiteles információ, például kamerafelvétel vagy tanúvallomás. Ha ezek csak órákkal később kerülnek elő, a folyó dinamikája miatt a kutatási terület akár több tíz kilométeres szakaszra is kiterjedhet.

A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat együttérzését fejezte ki az érintett család felé, és elismerését tolmácsolta a helyszínen dolgozó társszervek áldozatos munkájáért. A szakmai vélemények alapján kijelenthető, sajnos rendkívül csekély az esély arra, hogy a fiatal túlélhette a zuhanást.

 

 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.