Pesti Srácok

Több mint két tucat ember mészároltak le dzsihadisták Nigériában

Több mint két tucat ember mészároltak le dzsihadisták Nigériában

Legkevesebb 25 ember életét vesztette egy támadásban, amelyet feltehetőleg a Boko Haram dzsihadista terrorszervezet fegyveresei követtek el egy észak-nigériai városban - közölték pénteken az áldozatok hozzátartozói. Nigéria az iszlamisták egyik paradicsoma.

A Reuters hírügynökség adatai szerint ez volt a legvéresebb dzsihadista támadás Nigériában azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök utasítására az amerikai erők karácsony napján légicsapásokat hajtottak végre ellenük feltételezett rejtekhelyeiken. Az áldozatok munkások voltak, akik a Borno állambeli Sabon Gari városban dolgoztak egy építkezésen. A fegyveresek behatoltak a munkaterületre, és halomra lőtték őket. Aliyu Ndume, a térséget képviselő szenátor közölte, hogy "megdöbbente és elszomorította" őt ezeknek az embereknek a halála.

Az Egyesült Államok iszlamistákat támadott Nigériában.
Az Egyesült Államok iszlamistákat támadott Nigériában.

Egy másik fegyveres támadás is történt csütörtökön Bornóban: legkevesebb kilenc katona és két civil vesztette életét, amikor fegyveresek rajtaütöttek egy katonai bázison. A támadásban további 16 ember megsebesült. Borno, ahol a Boko Haram és az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet nyugat-afrikai csoportja (ISWAP) az utóbbi időben intenzívebbé tette támadásait katonai konvojok és civilek ellen, továbbra is a 17 éve tartó iszlamista felkelés epicentruma. Az amerikai elnök az év végén azzal vádolta meg az ország kormányát, hogy nem védi meg a keresztény lakosokat a dzsihadista fegyveresektől. Az amerikai erők a nigériai hatóságokkal együttműködve mértek légcsapásokat december 25-én terrorista célpontokra. Nigéria közölte, hogy továbbra is együttműködik Washingtonnal a belbiztonság javítása érdekében.

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.