Pesti Srácok

Szijjártó Péter: ha a magyarok pénzét Ukrajnába küldték volna, nem sikerült volna Kelet-Magyarország felfejlesztése

Szijjártó Péter: ha a magyarok pénzét Ukrajnába küldték volna, nem sikerült volna Kelet-Magyarország felfejlesztése
Fotó: Erdős József

Az elmúlt tizenöt év egyik legfontosabb gazdasági eredménye, hogy a kelet-magyarországi országrész gazdasági fejlettség szempontjából beérte Nyugat-Magyarországot – közölte a külgazdasági és külügyminiszter kedden Nyíregyházán. Szijjártó Péter szerint, ha a magyarok pénzét Ukrajnába küldték volna, nem sikerült volna Kelet-Magyarország felfejlesztése.

A minisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a Nyíregyházi Ipari Park projektátadó ünnepségén először is arról számolt be, hogy tíz évvel ezelőtt bántóan éles különbség volt Magyarország nyugati és keleti felének gazdasági fejlettsége között, ezért a kormány célként tűzte ki ennek a mielőbbi felszámolását.

SZIJJÁRTÓ Péter
Szijjártó Péter Nyíregyházán; fotó: Erdős József


Rámutatott, hogy a külső környezet, az elmúlt tíz-tizenöt év súlyos európai válságai miatt ez nem volt könnyű munka, azonban sikerült, mivel a szankciók ellenére, a Brüsszelből épülő hadigazdaság ellenére a magyar emberek pénzét hazánk fejlesztésére fordították.

Kelet-Magyarország gazdasági fejlettségi színvonala elérte a nyugati országrész fejlettségi színvonalát. Halkan jegyzem meg, hogy ha az elmúlt egy-két évben a magyar emberek pénzét Ukrajna fejlesztésére és/vagy a háború finanszírozására fordítottuk volna, akkor nem sikerült volna a keleti országrész felfejlesztése

- fogalmazott.

Az elmúlt tizenöt esztendő egyik legfontosabb gazdasági eredményének tartom, hogy a kelet-magyarországi országrész gazdasági fejlettség szempontjából beérte Nyugat-Magyarországot

- tette hozzá. Rámutatott, hogy ehhez szükség volt az infrastruktúra fejlesztésére, utak és vasutak építésére, nagy ipari parkok, iparterületek kialakítására és rekordméretű vállalati beruházásokra. Szijjártó Péter kifejtette, hogy Nyíregyháza kulcsszerepet játszott az elmúlt évtizedben Kelet-Magyarország felemelkedésében, abban, hogy a régió mára a világ modern autóiparának egyik fellegvárává vált.

Emlékeztetett arra is, hogy ebben az időszakban 121 nagyvállalati beruházás jött létre Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a kormányzat támogatásával, mintegy 1700 milliárd forint értékben, aminek nyomán nagyjából 15 ezer új munkahelyet teremtettek, az ipari termelés pedig a 2,5-szeresére nőtt.

Az elmúlt tíz esztendőben a kormány 42 nagy vállalati beruházásról állapodott meg, amelyek Nyíregyházán jöttek létre. Ehhez 130 milliárd forintnyi kormányzati támogatást adtunk, amiből létrejött 1300 milliárd forintnyi beruházás, gyárépítés itt, Nyíregyházán, és ez 9300 új munkahelyet jelentett a városban

- mondta. 

  • Kitért arra is, hogy mivel az első gyorsan betelt, ezért megállapodtak egy új, 640 hektáros ipari park építéséről, hogy a térség vonzó legyen a legnagyobb vállalati beruházások számára, ami be is vált, és számos fontos autóipari vállalat költözött be a telephelyre, köztük a BMW egyik kulcsfontosságú beszállítója is. 

Kiemelte, hogy mostanra ez az ipari park is jórészt betelt, ezért meg kell kezdeni a terület fejlesztésének újabb ütemét.

A kormány összesen 220 milliárd forint támogatás odaítéléséről döntött a nyíregyházi ipari parki infrastruktúra-fejlesztése érdekében azért, hogy Nyíregyháza továbbra is nagy vállalati beruházások vonzó célpontja legyen, annak érdekében, hogy sok új, modern, biztos megélhetést garantáló munkahely jöjjön létre a városban

- jelentette be.

Ebből a 220 milliárd forintos kormányzati támogatásból új utak és kerékpárutak épülnek és újak fognak épülni. Fejlesztettük a város és az ipari park energiainfrastruktúráját, és továbbmegyünk ezekkel a fejlesztésekkel. Az M3-as autópályához új csomópont fog épülni. A 4-es út bevezető szakaszának kapacitását megnöveljük, és új vasúti fejlesztésekre kerül sor úgy, hogy a megnövekedő vasúti forgalom ne okozzon kellemetlenséget az itt élő embereknek

- sorolta.

Az eddigi fejlesztések során köszönöm az együttműködésüket, és készen állunk a 640 hektáros új, nagy ipari park második fejlesztési ütemének megkezdésére is. Minden létező kormányzati döntés, ami szükséges volt ehhez, megtörtént, így az ehhez a fejlesztési szakaszhoz szükséges 60 milliárd forint a város rendelkezésére áll

- összegzett.

Szijjártó Péter leszögezte, a magyarok pénze Magyarország fejlesztésére megy

A miniszter végül sérelmezte, hogy Brüsszel hadigazdaságot épít Európában és újabb hadikölcsönöket akarnak adni Ukrajnának az európaiak pénzéből.

Szeretném világossá tenni, hogy mindaddig, amíg szuverén nemzeti kormánya van Magyarországnak, a magyar emberek pénzét nem küldjük Ukrajnába, a magyar emberek pénze továbbra is Magyarország fejlesztésének célját fogja szolgálni, mint ahogy történt eddig is

- szögezte le.

 

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?