Pesti Srácok

Rendkívüli biztonsági készültség a Vatikánban

Rendkívüli biztonsági készültség a Vatikánban
Fotó: Fabio Frustaci

Úgy tűnik, már csak fokozott készültség mellett tarthat nagyobb ünepeket a katolikus egyház még a saját központjában is. Rendkívüli biztonsági terv lépett ugyanis életbe a Vatikán környékén és Róma több pontján a jubileumi szentév lezárására, amelyen XIV. Leó pápa behajtja a Szent Péter-bazilika szentkapuja szárnyait kedden. A kaput a következő napokban befalazzák.

A Szent Péter térre vezető utcák egy részét már hétfőn este lezárták a forgalom elől, és a parkoló autókat eltávolították. Kedd reggel hat órától a Vatikán egész környéke csak a gyalogosok előtt nyitott, akiket több ellenőrzési ponton átvizsgálnak.

Vatikán FERENC pápa
Még Ferenc pápa nyitotta meg a szentévet a Vatikánban; Fotó: Remo Casilli

Ez a jubileumi szentév utolsó eseménye, és egyben az utolsó biztonsági próbatétele is 

- nyilatkozta Lamberto Giannini római prefektus.

Giannini elmondta, hogy csak a Szent Péter teret övező oszlopcsarnokban száz rendőr teljesít szolgálatot kedden az ott sorakozó fémdetektoros kapuknál. A Vatikán környékét többek között drónokkal ellenőrzik, és a pápai államot övező római utcákon a fegyveres erők katonáinál drónelhárító fegyver is lesz.

Az esős idő ellenére hívők tömegét várják a jubileumi szentév lezárási szertartására, amelyet XIV. Leó pápa délelőtt fél tíztől vezet. Az ünnepélyes ceremónián az egyházi, politikai, kulturális élet magas rangú képviselői is részt vesznek, köztük Sergio Mattarella államfő.

Ferenc pápa 2024 karácsonyán nyitotta meg a rendes szentévet, amelyet az egyház minden huszonötödik évben tart meg. A szentév a Szent Péter-bazilika szent kapujának bezárásával ér véget.

A szertartás menetét utoljára 1975-ben szabályozták, majd a 2000-es szentévben II. János Pál pápa tovább egyszerűsítette. Utóbbi szerint a pápa a szentév lezárásakor a kezével behajtja a bazilika szent kapujának bronz szárnyait. A szent kaput korábban azonnal be is falazták: erre a következő tíz napban kerül majd sor. A falban fémhengert helyeznek el, amely a szentév lezárására vonatkozó dokumentumot, a szentévben kiadott pápai érméket, valamint a bezárt szent kapu kulcsait tartalmazza. Utoljára a Szent Péter-bazilika szent kapujának szárnyait Ferenc pápa hajtotta be a 2016-os rendkívüli szentév végén.

Nemcsak a Vatikánban, de egész Rómában fokozott a készültség

A Vatikántól közölt előzetes információk szerint a szentév mostani lezárása a bazilika előcsarnokában, a szent kapu előtt kezdődik. Felcsendül a szentév himnusza, majd XIV. Leó pápa a szentkapu küszöbén letérdelve imádkozik. Végül becsukja a kaput, és a bazilikába megy, ahol bemutatja a Vízkereszt napján hagyományos ünnepi misét.

A Szent Péter-bazilika szentkapuja 1950-ben készült, és bronz domborműi az újszövetség jeleneteit ábrázolják. A kaput kizárólag a szentévek alatt tartják nyitva. A következő szentév dátumát a pápa hirdeti meg.

A biztonsági készültség Róma más részeire is vonatkozik, mivel január 6. piros betűs ünnepnek számít, amelyen az összes olasz város utcái megtelnek emberekkel a vízkereszti eseményekre.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.