Egy korszak vége: az utolsó nukleáris egyezmény is az enyészeté lett
Hatályát vesztette az Új START-egyezmény, amely az utolsó atomfegyver-korlátozási egyezmény volt az Egyesült Államok és Oroszország között. A szerződést még Dmitrij Medvegyev orosz és Barack Obama amerikai elnökök írták alá 2010-ben Prágában, a nukleáris egyezmény célja pedig az volt, hogy csökkentse az Egyesült Államok és Oroszország hadászati támadó fegyverarzenálját. Most, az egyezmény lejártával azonban véget ér az a több évtizedes korszak, amely során mindkét nagyhatalom korlátok közé szorította versengését.
Csütörtökön hatályát vesztette az USA és Oroszország közötti utolsó nukleáris fegyverzet-ellenőrzési megállapodás. Az Új START-egyezményt a felek tíz évre kötötték meg, ugyanakkor lehetőség volt annak kölcsönösségi alapon történő további ötéves meghosszabbítására. Azonban míg az oroszok hajlandóak lettek volna erre, addig Donald Trump amerikai elnök még januárban azt közölte, hogy "hagyni fogják, hogy lejárjon a szerződés hatálya". Hiába mondta ezt követően Vlagyimir Putyin, hogy "Oroszország kész egy évig a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartani magát az Új START-megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz".
Az USA első embere az orosz elnök kijelentéseire nem reagált, amelyet jelentését az oroszok is megértették.
Donald Trump amerikai elnök inkább amellett érvelt, hogy bármilyen jövőbeli fegyverzetkorlátozási megállapodásnak Kínára is ki kell terjednie.
Az orosz külügyminisztérium az új START-egyezmény lejártával kapcsolatban közölte, hogy Moszkva felelősségteljes magatartást ígér, és továbbra is nyitottak a stratégiai stabilitást célzó politikai-diplomáciai megoldások keresésére. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy határozott katonai-technikai ellenintézkedéseket tesznek, ha Oroszország biztonságát fenyegetés éri.
Az amerikaiak szerint Kínára is ki kell terjeszteni a nukleáris fegyverzet-ellenőrzéseket
Az amerikai elnök tavaly októberben még „jó ötletnek” nevezte az egyéves hosszabbítást, de érdemi tárgyalások nem kezdődtek. Az Egyesült Államok álláspontja szerint Pekingnek olyan gyorsan növekszik a nukleáris arzenálja, hogy a bevonásuk nélkül nem lehet korszerű megállapodást kötni.
Lehetetlen olyasmit tenni, ami nem vonja be Kínát, hatalmas és gyorsan növekvő készletei miatt.
– hangsúlyozta csütörtökön Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Johann Wadephul német külügyminiszter szintén arra szólította fel Kínát, hogy tanúsítson „visszafogottságot” fegyverfejlesztésében. Kijelentette, hogy a jövőbeli fegyverzet-ellenőrzési erőfeszítéseknek Pekingre is ki kell terjedniük. A Kreml közlése szerint Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök videóbeszélgetésben tárgyalta a szerződés lejártát. Moszkva kiegyensúlyozott és felelősségteljes fellépést ígért, és jelezte, hogy nyitott marad a tárgyalások lehetőségeinek keresésére a stratégiai stabilitás biztosítása érdekében.
Az ENSZ már megkongatta a vészharangot
António Guterres az ENSZ főtitkára a nemzetközi béke és biztonság szempontjából veszélyesnek minősítette a szerződés lejártát, amely szerinte növeli az atomfegyverek bevetésének kockázatát.
Több mint fél évszázada először találjuk magunkat egy olyan világban, ahol nincsenek korlátai az orosz és az amerikai nukleáris fegyverkezésnek.
– jelezte közleményében a főtitkár, rámutatva arra, hogy az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja a világ nukleáris arzenáljának túlnyomó többségét. Guterres emellett felszólította a feleket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. A főtitkár felszólításának, amely mögött nincs semmi erő, nyilvánvalóan nem lesz semmilyen hatása sem.
Az egyezmény megszűnésével a világ belépett egy új korszakba, amelynek sorsa ismét a nagyhatalmak kezében van.
