Pesti Srácok

Szijjártó Péter: visszautasítjuk a lesajnáló szavakat (Videó)

Szijjártó Péter: visszautasítjuk a lesajnáló szavakat (Videó)
Fotó: Erdős József

Letették az alapkövét az orvosi eszközök gyártása terén világpiacvezető Becton Dickinson új, körülbelül 17 milliárd forint értékű beruházásának Környén, ami ismét bizonyítja, hogy új szelek fújnak a magyar-amerikai kapcsolatokban − jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a helyszínen.

A minisztérium közlése szerint a tárcavezető az amerikai Becton Dickinson Hungary alapkőletételi ünnepségén arról számolt be, hogy a világpiac vezetői közé tartozó orvostechnológiai vállalat a fecskendőgyára mellé egy sterilizáló üzemet is épít a településen. A 17 milliárd forint értékű beruházást a kormány hárommilliárd forinttal támogatja.

Szijjártó az alapkőletételen
Szijjártó az alapkőletételen

Majd rámutatott, hogy most olyan fejlesztésről van szó, amely fontos a hatvanegy országban jelen lévő cég globális működése szempontjából is, mivel az egész hálózatot tekintve is egyedülálló gyár jön létre. Üdvözölte, hogy a Becton Dickinson beszállítóinak már közel az egyharmada magyar, így ez a beruházás is fejlődési lehetőséget biztosít a helyi vállalkozások számára. Emellett aláhúzta, hogy a vállalat segíti a fiatalok képzését is, továbbá hogy az itt előállított termékek 98 százaléka exportra kerül.

Az eddigi 700 millió darabos éves kapacitás lassan a kétszeresére fog nőni, és a másfél milliárd darabot fogja ostromolni

- mondta, emlékeztetve a koronavírus-járvány egyik tanulságára, miszerint törekedni kell az önellátásra az orvostechnikai eszközök gyártásában. A miniszter ezután kijelentette, hogy az utóbbi évek sikereiben óriási szerepe volt annak, hogy minden válság ellenére sikerült megőrizni Magyarországnak a versenyképességét, ami az emberek, a mérnökök, a munkások tudásában és szorgalmában rejtőzik.

És értem én, amikor a politikai ellenfeleink lesajnálnak meg lenéznek minket, és ilyen szánalommal teli módon arról beszélnek, hogy Magyarország egy összeszerelő üzem, és lehet, hogy ez a nagy nemzetközi vállalatok részvénycsomagjainak stócai mögül így néz ki, de a valóságban ez úgy van, hogy az élethez szükséges minden eszközt össze kell szerelni. És a mai világban ehhez az összeszerelési munkához szorgalomra, tudásra, komoly felkészültségre és képzettségre van szükség. Ezért azt hiszem, hogy helyes, ha minden magyarországi gyárban dolgozó ember nevében visszautasítjuk azokat a lekicsinylő megnyilatkozásokat, amelyek összeszerelő üzemről beszélnek

- fogalmazott. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy Komárom-Esztergom vármegye ipari termelése a háromszorosára nőtt tíz év alatt és az értéke tavaly először meghaladta az 5000 milliárd forintot, miközben a munkanélküliség 2,5 százalék köré csökkent. Úgy vélekedett, hogy mindez részben annak is köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben a kormányzat 141 nagyberuházáshoz nyújtott itt támogatást, amelyek összesen 2000 milliárd forintos értéket képviseltek.

Ezt követően érintette az utóbbi időszak rendkívüli válságait is, és hangsúlyozta, hogy hazánk mindezen nehézségek ellenére komoly gazdasági bravúrokra volt képes, például egymillió új munkahely jött létre, sikerült megvédeni a rezsicsökkentést és itt vannak Európa legalacsonyabb munkát terhelő adói.

Majd megjegyezte, hogy az utóbbi négy év a szomszédban dúló háború ellenére is a gazdaságtörténet legsikeresebb időszaka volt a beruházások szempontjából Magyarországon.

Soha annyi beruházás nem jött Magyarországra, soha annyi gyár nem kezdett épülni Magyarországon, és soha annyi munkahelyet nem hoztak létre a vállalatok Magyarországon, mint az elmúlt négy évben. Rekord rekord hátán, a tavalyi esztendőben három és fél naponta kötöttünk megállapodást egy-egy új nagyberuházásról, amiben az amerikaiak különösen fontos szerepet játszottak

- sorolta. Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy ez a mostani esemény is azt bizonyítja, hogy a Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban mostanra új szelek fújnak, miután tavaly rekordmennyiségű beruházásról sikerült megállapodni amerikai vállalatokkal.

Soha korábban nem volt olyan, hogy 16 amerikai vállalat összesen 190 milliárd forintnyi magyarországi beruházás mellett kötelezze el magát

- tudatta.

 

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.