Pesti Srácok

Energiaválság Németországban: már az üzemanyag is erősen fogyóban

Energiaválság Németországban: már az üzemanyag is erősen fogyóban
Hőkamerával készített felvétel a legnagyobb szénnel működő németországi erőműről, a Rajna partján álló mannheimi szénerőműről (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)

Németország egyre súlyosbodó energiaválsággal néz szembe: miközben meredeken emelkedik a benzin és a dízel ára, egyes benzinkutakon már konkrétan hiány alakult ki. Az energiaválság kézzel fogható, több térségben is akadozik az ellátás, a sofőrök pedig hosszú sorokban várakoznak a töltőállomásoknál.

Németország egyre súlyosbodó energiaválsággal néz szembe: miközben meredeken emelkedik a benzin és a dízel ára, egyes benzinkutakon már konkrétan hiány alakult ki. Az Inside Digital német hírportál beszámolója szerint - idézi a hirado.hu - az energiaválság kézzel fogható, több térségben is akadozik az ellátás, a sofőrök pedig hosszú sorokban várakoznak a töltőállomásoknál.

ENERGIAVÁLSÁG Németországban
Energiaválság van Németországban

A helyzet odáig fajult, hogy a szövetségi kormány figyelmeztetést adott ki: a járművezetőknek számolniuk kell azzal, hogy nem mindenhol tudnak majd tankolni. A kialakult állapotok egyre inkább az 1973-as olajválság képeit idézik.

Sorban állás és hiány: energiaválság

A német–cseh határ térségében már most is látványos a feszültség: egyes kutaknál elfogyott a Super Plus benzin, a dízel pedig csak korlátozott mennyiségben érhető el. A beszámolók szerint tízkilométeres körzetekben is hasonló a helyzet, ami komoly logisztikai problémákra utal.

Egy benzinkúti dolgozó szerint a legnagyobb gond nemcsak a hiány, hanem az utánpótlás bizonytalansága. A szállítások akadoznak, így senki nem tudja megmondani, mikor áll helyre a normál ellátás.

A német benzinkutak szövetsége már korábban figyelmeztetett: ha nincs gyors kormányzati beavatkozás, az olajvállalatok kihasználhatják a háborús helyzetet, ami extrém árnövekedéshez vezethet. Egyes előrejelzések szerint akár 2,5 euró fölé is emelkedhet a benzin literenkénti ára.

Politikai vita és háborús hatások

A válság hátterében több tényező áll. Az iráni konfliktus elhúzódása, valamint az ukrán olajszállítások akadozása egyszerre terheli az európai piacot. A német gazdasági miniszter arra figyelmeztetett: ha a háborús helyzet tartós marad, hosszabb távú üzemanyaghiány sem zárható ki.

Lars Klingbeil pénzügyminiszter élesen bírálta az olajcégeket, „őrült csalásnak” nevezve az árképzési gyakorlatukat. Szerinte a vállalatok a válságon akarnak nyerészkedni, ezért szigorúbb szabályozásra van szükség.

A Bundestag jelenleg egy olyan törvénycsomagot tárgyal, amely korlátozná az áremelések gyakoriságát, például napi egy alkalomra. A kormány azonban egyelőre kivár, és csak elemzi a lehetséges lépéseket.

A jelenlegi helyzet főbb jellemzői:

  1. Egyes benzinkutakon már tényleges üzemanyaghiány alakult ki
  2. Az árak gyors ütemben emelkednek, akár 2,5 euró/liter szint közelébe
  3. A háborús konfliktusok miatt tartós ellátási zavar is kialakulhat

Magyar válasz: védett ár és tartalékmegnyitás

Miközben Németország még keresi a megoldást, Magyarország gyors intézkedéseket vezetett be. A kormány védett árat határozott meg az üzemanyagokra: a benzin literje 595, a gázolajé 615 forint lett.

Az intézkedés részeként megnyitják az állami tartalékokat is, hogy biztosítani lehessen a folyamatos ellátást. A szabályozás kizárólag magyar rendszámú járművekre vonatkozik, és széles körben érinti a lakosságot, valamint a gazdasági szereplőket.

A két ország reakciója éles különbséget mutat: míg Berlin egyelőre a piac működését figyeli és szabályozási eszközöket mérlegel, Budapest közvetlen beavatkozással próbálja kezelni a válságot.

A kérdés most az, hogy az európai energiapiac mennyire tud alkalmazkodni a háborús környezethez – és hogy a mostani figyelmeztetések valóban egy tartós üzemanyaghiány előjelei-e.

 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.