Százezer forintot venne ki a családok zsebéből Kapitány István legújabb ötlete

Sokkal kevesebb különadóra van szükség, sokkal kedvesebb árstopra, árrésstopra [van szükség]  – fogalmazott Kapitány István a salgótarjáni kampányrendezvényén. A Tisza Párt gazdaságpolitikusa három tételt említett: különadó, ástop, árrésstop. A felsorolt tételek – különösen a különadók – kivezetésével a külföldi cégeknek kedvezne a Tisza párt és a nemzetközi nagyvállalatok helyett az emberekkel fizettetné meg a költségeket, amelyek éves szinten százmilliárd forintnál is többet jelentenének. Vizsgáljuk meg egyenként, hogy a fenti tételek kivezetése milyen anyagi terhekkel járna a magyar emberek és a háztartások számára. 

Nézzük a számokat

Az árstop kivezetése – március 27-i árfolyamon – azt jelentené, hogy a benzin literenkénti ára a kutakon 595 forint helyett 692 forint, a dízel literenkénti ára pedig 615 forint helyett 789 forint lenne. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a védett ár célja, hogy megvédje a magyar fogyasztókat az energiaárak emelkedésétől, így a jövedéki adó csökkentéséről is döntött. Az elhatározás hátterében több külső tényező áll, köztük az iráni háború miatti áremelkedés, az ukrán olajblokád, valamint az Európai Unió energiapolitikai döntései. 

Ha a Tisza Párt felszabadítaná az védett üzemanyagárakat, azok akár elérhetnék az egyes nyugati országokban már tapasztalható, literenként ezer forint feletti szintet, és ez a drágulás a közeljövőben Magyarországon is megjelenhetne. Az üzemanyagár jelenlegi befagyasztása ugyanis közvetve csökkenti a szállítási és termelési költségeket, így lassítja az általános áremelkedést, tehát az inflációt is. Az árstop eltörlése már egy tankolás esetén is öt – tízezer forintos tételt jelente, ami azon családok esetében ahol esetleg két autó van már egy nagyobb bevásárlás összegét jelentené mindössze egyetlen alkalommal. Mindehhez hozzájönne még a hazai termelők esetében is az üzemanyagárak emelkedésé által okozott árnövekedés, ami biztosan a 3 – 4 százalékos tartományba tolná rövid idő alatt az inflációt, ezzel újabb tízezreket kivéve a családok zsebéből.  

A kiskereskedelmi üzletekben tapasztalható fogyasztói árak ma már lényegesen alacsonyabbak (a februári infláció: 1.4 % az élelmiszereké mindössze 0.2) amelyhez jelentős mértékben hozzájárult az, hogy a kormány árrésstopot vezetett be, ami számos alapvető élelmiszer esetében maximalizálja az üzletek kereskedelmi árrését. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint ez az intézkedés tavaly másfél százalékponttal csökkentette az inflációt. Az árrésstop Tisza párt által tervezett kivezetése biztosan a fogyasztói árak emelkedésével, ezáltal az infláció növekedésével járna. Az árréstoppal érintett termékek közé első körben 30 alapvető élelmiszer került be, amely aztán 30 háztartási cikkel és legutóbb tavaly december elsejével újabb 14 termékkel bővült, így ma már 74 termék árának esetében rögzített az a maximális árkülönbözet, amivel értékesíthetik azokat. A Gazdasági Versenyhivatal szerint az árréscsökkentés valóban érzékelhető árcsökkenést hozott: a drogériákban átlagosan több mint 27 százalékos, az élelmiszerüzletekben pedig 20 százalékos mérséklődés volt tapasztalható. Az intézkedések egy kisebb bevásárlásnál is több ezer forintot spórolnak a családok az árréscsökkentésnek köszönhetően egy nagyobb esetében pedig tízezres tételekről beszélhetünk.  

A munkavállalók szívnánk meg

különadók megszüntetésének terve szerint Kapitány István kivezetné azokat a terheket, amelyek jelenleg a bankokat, a kiskereskedelmi szereplőket és az energiaágazat extraprofitot termelő vállalatait sújtják. Ez ugyan ezeknek a cégeknek kedvezne, az állami költségvetés számára viszont komoly bevételkiesést jelentene.

A kieső források pótlására egy esetleges Tisza-kormány várhatóan más eszközökhöz nyúlna. Az egyik lehetséges megoldás a személyi jövedelemadó emelése lehetne, ami a bérből és fizetésből élők számára kézzelfogható következményekkel járna: sokak nettó jövedelme havonta akár több tízezer forinttal is csökkenhetne. Ez azt jelentené, hogy a munkavállalók többségének kevesebb elkölthető pénze maradna.

Emellett a Rezsivédelmi Alap bevételei is mérséklődnének, ami a rezsiköltségek emelkedéséhez vezethetne. Ennek következményeként megszűnhetne a rezsicsökkentés jelenlegi rendszere, ami sok család számára okozna nehézséget, és megszüntetné az eddig kiemelkedően alacsony energiaárakat.

A Tisza Párt által javasolt gazdaságpolitikai irány azt vetíti előre, hogy a költségvetési bevételek szerkezete átalakulna: a különadók helyett nagyobb mértékben a lakosság viselné a terheket, például adóemelések, megszorítások és a rezsiköltségek növekedése révén.

A multik zsoldjában

Kapitány István szavai egyértelműsítik, hogy mentesítené a különadók alól azokat a nagy nemzetközi vállalatokat, amelyeknek képviselői a Tisza pártban politizálnak. A Tisza gazdaságpolitikusa korábban a Shell olajvállalat alelnöke volt, így érthető lenne azon szándéka, hogy korábbi munkaadójának terheit csökkentse és mentesítse a töltőállomás-hálózatot a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó, valamint az energiaszektor extraprofitjára vonatkozó adó alól, ami összességében éves szinten többmilliárdos tétel. Ugyancsak ide kapcsolható a Tisza párt másik gazdaságpolitikusa Kármán András bankár, az Erste Jelzálogbank volt vezetője. 

Az osztrák bank számára jelentős könnyítés az éves szinten kötelezően megfizetendő, nagyságrendileg mintegy 70 milliárd forintos adó alóli mentesség és ennek áthárítása a lakosságra. 

Amennyiben tehát Kapitány István, a Tisza gazdaságpolitikusa a védett árak, az árrésstop, valamint a különadók kivezetését végrehajtaná, annak anyagi nehézségeivel minden magyar embernek szembe kellene néznie. Ezek havi szinten a fogyasztói kosártól és a rezsi mértékétől függően akár 50 és 100 ezer forint közötti összeget is jelentenének egy háztartás számára. 

Kapitány, ó kapitányom

Kapitány István nyilatkozatai alapján az a kép rajzolódik ki, hogy a különadók megszüntetésével elsősorban azok a nagy nemzetközi vállalatok járnának jól, amelyek képviselői a Tisza Párt környezetében is megjelennek. Mivel korábban a Shell olajvállalat alelnöke volt, ebből a nézőpontból érthető lehet az a törekvés, hogy az energiaszektor szereplőinek terheit csökkentse. Ez például a töltőállomás-hálózatot érintő, 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó, valamint az extraprofitadó eltörlését jelenthetné, ami éves szinten több milliárd forintos könnyítést adna az érintett cégeknek.

Hasonló összefüggés figyelhető meg a párt másik gazdaságpolitikusánál, Kármán Andrásnál is, aki korábban az Erste Jelzálogbank vezetője volt. Egy ilyen irányú változtatás az osztrák bank számára is jelentős könnyebbséget hozhatna, hiszen mentesülne az évente mintegy 70 milliárd forintos különadó megfizetése alól. A kritikus értelmezés szerint ennek terhe végső soron a lakosságra hárulhatna át.

Összességében tehát, ha Kapitány István által felvázolt gazdaságpolitikai lépések – a védett árak, az árrésstop és a különadók kivezetése – megvalósulnának, azok hatása közvetlenül érezhető lenne a háztartások számára. A növekvő kiadások a fogyasztási szokásoktól és a rezsiköltségektől függően akár havi 50–100 ezer forintos többletterhet is jelenthetnének egy átlagos család számára.