Erőviszonyok, költségvetés, energia – Sorsdöntő uniós tanácskozás lesz Cipruson
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
Nyugtalanító döntések előtt állnak az Európai Unió vezetői a ciprusi csúcstalálkozón, miközben a Közel-Keleten egyre nő a feszültség, és az energiaárak meredeken emelkednek.
A mostani egyeztetés az első olyan csúcs, amelyre Orbán Viktor választási veresége után kerül sor, ami jelentős politikai átrendeződést hozhat az unióban.
A tanácskozás Ayia Napában egy nyitóvacsorával veszi kezdetét, majd pénteken egész napos, zárt körű megbeszélések folytatódnak. A találkozó kiemelt jelentőségét az adja, hogy új erőviszonyok formálódhatnak az EU-n belül Orbán távozása után.
Az egyik legégetőbb téma a Közel-Keleten zajló, immár nyolcadik hete tartó háború, amely az Egyesült Államok és Izrael fellépésével eszkalálódott. A vezetők a béke esélyeit és a Hormuzi-szoros esetleges lezárásának következményeit mérlegelik.
A szoros stratégiai jelentőségű az energiaszállításban, lezárása pedig világszerte megugró energiaárakat eredményezett, ami közvetlenül érinti az európai gazdaságokat és háztartásokat. Az árak letörése közös cél, ám a szükséges lépések megítélésében már eltérnek az álláspontok
– számolt be róla a Politico.
A biztonságpolitikai válaszok kérdésében is megosztottak a tagállamok. Franciaország és Németország például nem ért egyet abban, hogy az EU vállaljon-e szerepet a tengeri szállítási útvonalak katonai védelmében. Felmerült egy védelmi misszió lehetősége is, de annak feltételei és az Egyesült Államok részvétele egyelőre tisztázatlan.
Napirenden szerepel az unió következő költségvetése is, amely hagyományosan komoly vitákat vált ki. Az északi, tehetősebb tagállamok visszafogottabb befizetéseket és szigorúbb fiskális fegyelmet sürgetnek, míg a déli és keleti országok nagyobb büdzsét és a támogatások fenntartását szorgalmazzák.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy 2028-tól az EU-nak évente jelentős összegeket kell törlesztenie a járvány idején felvett közös hitelből, miközben a geopolitikai konfliktusok – különösen az iráni helyzet – további pénzügyi terhet jelentenek.
Szóba kerül az unió kölcsönös védelmi záradéka is, amely elvileg kötelezi a tagállamokat egymás megsegítésére fegyveres támadás esetén. Bár ez erős politikai vállalás, a gyakorlati megvalósítás részletei nem egyértelműek. Ez különösen érzékeny kérdés Ciprus számára, amely nem tagja a NATO-nak, így más biztonsági garanciákra támaszkodik.
A csúcstalálkozó lebonyolítása biztonsági szempontból is komoly szervezést igényel, ugyanakkor szimbolikus jelentősége is van: a ciprusi vezetés reméli, hogy az esemény hozzájárulhat a turizmus élénküléséhez, miután a térség instabilitása visszavetette az utazási kedvet.
Politikai értelemben az EU változások előtt áll: több tagállamban új vezetők tűnhetnek fel, ám diplomaták szerint egyikük sem bír majd akkora befolyással, mint Orbán Viktor korábban.
Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
