Magyar Péter a közmédiában bírálta a korábbi kormányzati politikát és a közmédia működését

Az április 12-i országgyűlési választásokon kétharmados többséget szerző Tisza Párt vezetője ma reggel két interjút adott a közszolgálati MTVA-ban: először a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában, majd közvetlenül utána az M1 csatorna reggeli adásában. Magyar Péter az interjúkban hangsúlyozta a rendszerváltás szükségességét, bírálta a korábbi kormányzati politikát és a közmédia működését, valamint felvázolta a Tisza-kormány főbb terveit.

Ez volt az első megjelenése a közmédiában másfél év után, közvetlenül a választási győzelem után, még a Sulyok Tamás köztársasági elnökkel tervezett találkozó előtt. 

Magyar a közmédia szerepéről és tervezett átalakításáról is beszélt

Mindkét interjú központi témája volt a közmédia kritizálása. Magyar Péter „Goebbels-stílusú propagandának” nevezte az MTVA működését, amely szerinte háborús pszichózist keltett, félelmet gerjesztett gyermekekben és idősekben, valamint rendszeresen hazudott reggel, délben és este. Kiemelte, hogy a közmédia soha nem volt kritikus a korábbi miniszterelnökkel szemben, családtagjait is gyalázta, és tiltott állami támogatással (évi több százmilliárd forinttal) működött. A műsorvezetőkkel folytatott beszélgetés során többször összekülönbözött: a riporterek próbálták védeni az MTVA-t és bizonyítani a korábbi meghívásokat, de Magyar Péter ragaszkodott álláspontjához, és többször belefojtotta a szót a kérdezőkbe, hangsúlyozva a sajtóperek elvesztését és a hírhamisítás bírósági megállapításait.

Bejelentette, hogy a Tisza-kormány megalakulása után egyik első intézkedésként felfüggesztik az MTVA hírszolgáltatását, amíg új médiatörvényt alkotnak és helyreállítják a szakmai feltételeket egy kiegyensúlyozott, valóságot közvetítő közmédia létrehozásához. Ez nem személyes bosszú, hanem a magyar emberek jogának biztosítása a tiszta tájékoztatásra; a propagandára fordított forrásokat az egészségügyre csoportosítják át. Az interjúkban többször hangsúlyozta, hogy a Tisza minden magyar kormánya lesz, nem csak a saját szavazóké.

Gazdaság- és energiapolitikai irányok

Magyar Péter részletesen beszélt a kormányzati prioritásokról, különös tekintettel az energia- és rezsipolitikára. Hangsúlyozta, hogy megtartják és kiterjesztik a rezsicsökkentést, beleértve a tűzifára is (több mint másfél millió család érintett, ahol az árak jelentősen emelkedtek). Diverzifikálják az energiabeszerzést, biztosítják a biztonságos ellátást és a lehető legalacsonyabb árakat geopolitikai válságok idején is, anélkül, hogy hirtelen szakítanának a meglévő forrásokkal (pl. orosz olaj). Kritizálta a korábbi kormányt az olajkészletek lecsökkentése és a határon átnyúló kapacitások hiánya miatt, valamint azért, mert nem töltötték fel a tartalékokat a közel-keleti válság idején.

További tervek között említette a MOL és a Richter részvények visszavételét az állami tulajdonba, az energiahatékonysági beruházások uniós forrásokból történő támogatását, valamint a benzin áfájának csökkentését lengyel mintára. Az uniós források (akár 4000 milliárd forint) visszaigényléséhez csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, létrehoznak Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, függetlenítik a nyomozóhatóságokat és az igazságszolgáltatást, valamint visszaadják az egyetemek és az Akadémia autonómiáját. A pénzeket nem oligarchákra, hanem kkv-kra, családi vállalkozásokra, munkahelyteremtésre, kórházakra és infrastruktúrára (pl. Budapest–Varsó gyorsvasút) fordítják.

Egészségügy, családpolitika és jogállamiság

Az interjúkban szó esett az egészségügy helyzetéről is. Magyar Péter leállítja az Orbán-tervként emlegetett 38 vidéki kis kórház bezárását, és regionális csúcskórházakat hoz létre Budapesten, uniós forrásokból megújítva a rendszert. Kiemelte a háziorvos- és szakorvoshiányt, valamint az ápolói létszám problémáját. A családpolitikában megtartják a jó intézkedéseket (pl. gyermekek utáni támogatások), és a programjuk szerint igazítják azokat.

Jogállamisági kérdésekben bírálta Sulyok Tamást, aki szerint nem tölti be megfelelően a köztársasági elnöki szerepet, mert hagyta a korábbi rendszer működését. Felszólította a gyors kormányalakításra és az országgyűlés alakuló ülésének mielőbbi összehívására. Korrupcióellenes lépésekként említette a politikusok vagyonvizsgálatát, az illegális állami támogatások megszüntetését és a sajtószabadság helyreállítását. Magyarországot a legszegényebb és legkorruptabb országgá tette a korábbi kormány – mondta –, a Tisza pedig rendet, békét és európai együttműködést hoz. Az interjúk során többször hangsúlyozta, hogy hatalmas munka áll előttük, de a kétharmados mandátum lehetővé teszi a gyors változásokat.

A beszélgetések feszült hangulatban zajlottak, a műsorvezetők többször próbáltak közbeszólni vagy védeni a korábbi gyakorlatot, de Magyar Péter következetesen képviselte álláspontját. Az interjúk után a politikus a Sándor-palotába ment egyeztetésre. Az elhangzottak alapján a Tisza-kormány fő iránya a közmédia és intézmények átalakítása, az uniós források visszaszerzése, az energia- és egészségügyi válság kezelése, valamint a jogállamiság helyreállítása lesz, miközben megtartja a népszerű támogatási elemeket.

Öt megállapítás:

1. Magyar Péter másfél év után először adott interjút a közmédiában 2026. április 15-én reggel, a Kossuth Rádióban és az M1-en.
2. Bejelentette az MTVA hírszolgáltatásának felfüggesztését a kormányalakítás után, új médiatörvény kidolgozásáig, a propagandaforrások egészségügyre történő átcsoportosításával.
3. A Tisza-kormány megtartja és kiterjeszti a rezsicsökkentést (tűzifára is), diverzifikálja az energiabeszerzést és visszaállítja a stratégiai készleteket.
4. Leállítja a 38 vidéki kórház bezárását, uniós forrásokból regionális kórházakat fejleszt, és csatlakozik az Európai Ügyészséghez a korrupció elleni fellépés érdekében.
5. A kétharmados győzelem lehetővé teszi a gyors rendszerváltást: független intézmények, sajtószabadság helyreállítása és uniós pénzek (akár 4000 milliárd forint) hatékony felhasználása a magyar emberek javára.