Szőlő utcai ügy: újabb két hónappal meghosszabbították négy gyanúsított letartóztatását
Az egyik gyanúsított elfogása (Fotó: police.hu)
A Budapesti Javítóintézetben történt visszaélések nyomozása 2025 májusban kezdődött, amikor Juhász Péter Pál volt igazgatót és élettársát emberkereskedelem, kényszermunka, hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával vették őrizetbe. A Szőlő utcai ügyben újabb két hónappal meghosszabbították a négy gyanúsított letartóztatását.
A Szőlő utcai Budapesti Javítóintézetben történt visszaélések nyomozása, amely 2025 májusában kezdődött amikor Juhász Péter Pál volt igazgatót és élettársát emberkereskedelem, kényszermunka, hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával vették őrizetbe. A Szőlő utcai ügyben újabb két hónappal meghosszabbították négy gyanúsított letartóztatását.
Botrány lett a Szőlő utcai ügyből
Később a vádak szexuális visszaélésre, gyermekprostitúció kihasználására és kiskorúak sérelmére elkövetett folytatólagos szexuális erőszakra is kiterjedtek. Videofelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyekben nevelők és biztonsági személyzet bottal, kézzel bántalmazták a fiatalkorúakat. 2025 decemberére kilenc gyanúsított lett, köztük további dolgozók. Kovács-Buna Károly megbízott igazgató is felmondott, miután saját bántalmazós videója napvilágra került. Az intézményt 2026 januárjában bezárták, a javítóintézeti rendszert átalakították. Már évek óta érkeztek jelzések a problémákról – 2022-ben névtelen levélben sorolták a bántalmazásokat –, de a hatóságok csak későn léptek. A nyomozás során tizenöt kiskorú sértettet azonosítottak.
A Budai Központi Kerületi Bíróság legfrissebb döntése
A Budai Központi Kerületi Bíróság most két hónappal meghosszabbította a Szőlő utcai ügyben érintett négy személy letartóztatását. A bíróság 2026 januárjában rendelte el a volt igazgató, az egyik gyermekfelügyelő és egy nevelő, valamint az egyik rendész elleni kényszerintézkedések meghosszabbítását.
Az ügyészség 2026 áprilisában a terheltek letartóztatásának – 2 hónappal történő – meghosszabbítását indítványozta. A bíróság megállapította, hogy a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megalapozott gyanúja – mind a négy gyanúsítottra – továbbra is fennáll. A letartóztatás meghosszabbítása óta eltelt időben – két terheltnél – a tényálláson túl a jogi minősítés is bővült vagy változott. A bíróság álláspontja szerint a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények teljes körű feltárása kiemelt társadalmi érdek.
Az elkövetés körülményeinek tisztázása során elsődleges cél a nyomozás zavartalanságának és a terheltek befolyásától mentes lefolytatásának biztosítása. A rendelkezésre álló adatok és a gyanúsítottak terhére rótt cselekmények alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy a bizonyítás veszélyeztetésének, meghiúsításának, illetve befolyásolásának – így különösen a még fel nem derített tanúk esetleges felkutatása megnehezítésének – objektív lehetősége jelenleg is fennáll. A terheltek esetében e veszély kiküszöbölése változatlanul a legszigorúbb kényszerintézkedéssel biztosítható. A végzések nem véglegesek.
Az ügy társadalmi jelentősége és a nyomozás kilátásai
Az ügy rámutat a gyermekvédelmi intézmények rendszerszintű problémáira: évekig figyelmen kívül hagyott jelzések, hatalmi visszaélések és a kiskorúak kiszolgáltatottsága. A bíróság hangsúlyozza, hogy a teljes körű feltárás társadalmi érdek, mert csak így lehet megelőzni hasonló eseteket. A nyomozás folytatódik, újabb tanúkat hallgatnak meg, a gyanúsítások köre pedig folyamatosan bővül. A döntés biztosítja, hogy a terheltek ne befolyásolhassák a bizonyítékokat, miközben az áldozatok védelme és a társadalmi bizalom helyreállítása a cél. Az intézmény bezárása után az egész javítóintézeti rendszer átalakítása zajlik, de az ügy tanulságai messze túlmutatnak egy épületen.
Öt kulcsfontosságú tény
- A négy letartóztatott személy: a volt igazgató, egy gyermekfelügyelő, egy nevelő és egy rendész – mindannyian a Budapesti Javítóintézet dolgozói voltak.
- Két gyanúsítottnál a jogi minősítés bővült a korábbi tényálláson túl, új bűncselekmény-típusok is szerepelnek.
- A nyomozás eddig 15 kiskorú sértettet azonosított, többségük fiatalkorú lakó volt az intézetben.
- Az ügyészség és a bíróság szerint a bizonyítás veszélyeztetésének kockázata jelenleg is fennáll, ezért szükséges a legszigorúbb kényszerintézkedés.
- Az intézményt 2026 januárjában bezárták, a javítóintézeti rendszert pedig átalakítják a történtek miatt.
A Szőlő utcai ügy nem csupán egy büntetőeljárás, hanem tükör a magyar gyermekvédelem hiányosságairól. A bíróság döntése lehetővé teszi, hogy a nyomozás zavartalanul haladjon tovább, és a felelősök teljes felelősségre vonása megtörténhessen. A társadalomnak pedig figyelnie kell, hogy hasonló botrányok ne ismétlődjenek meg.
