Pesti Srácok

Ügyészségi kézbe került az MNB-ügy: új szakaszba lépett a nyomozás

Ügyészségi kézbe került az MNB-ügy: új szakaszba lépett a nyomozás
Dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész döntött MNB-ügyben

A Legfőbb Ügyészség döntése nyomán új fordulatot vett a Magyar Nemzeti Bankot érintő büntetőeljárás. Ügyészségi kézbe került az MNB-ügy, aminek nyomozását a Központi Nyomozó Főügyészség viszi tovább, ami a büntetőeljárás menetében érdemi változást jelent.

A Legfőbb Ügyészség döntése nyomán új fordulatot vett a Magyar Nemzeti Bankot érintő büntetőeljárás: a korábban rendőrségi hatáskörben zajló nyomozást ügyészi irányítás alá vonták. Ügyészségi kézbe került az MNB-ügy, aminek nyomozását a Központi Nyomozó Főügyészség viszi tovább, ami a büntetőeljárás menetében érdemi változást jelent.

ÜGYÉSZSÉGI nyomozás, MNB
Az MNB épülete - ügyészségi kézbe került az MNB-ügy nyomozása (Fotó: wikipédia)

Az ügy előzménye, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 2025. február 10-én indított nyomozást az Állami Számvevőszék feljelentése alapján. A vizsgálat azóta a felderítési szakaszban zajlott, vagyis gyanúsítotti kihallgatásra eddig nem került sor, a nyomozás irányítása a rendőrség kezében volt.

Miért került ügyészségi kézbe a nyomozás?

A büntetőeljárási törvény világosan elválasztja a nyomozás két szakaszát: a felderítési és a vizsgálati szakaszt. Az előbbi során a nyomozó hatóság – jelen esetben a rendőrség – önállóan tervezi és hajtja végre a szükséges intézkedéseket. Az ügyészség ebben a fázisban csak törvényességi felügyeletet gyakorolhat, nem adhat utasítást a nyomozás irányára vagy ütemére.

A Fővárosi Főügyészség ugyanakkor folyamatosan figyelemmel kísérte az ügy alakulását, rendszeresen kért tájékoztatást a nyomozó hatóságtól. A rendelkezésre álló adatok és az eddig elvégzett nyomozati cselekmények értékelése után arra a következtetésre jutottak, hogy a továbbiakban a nyomozás hatékonysága ügyészi irányítás mellett biztosítható.

A döntést dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész hozta meg, élve a törvény adta lehetőséggel, amely szerint az ügyészség indokolt esetben saját hatáskörébe vonhatja az eljárást.

Mit jelent a hatáskörváltás?

Az ügyészségi nyomozásra áttérés nem csupán formai változás, hanem a büntetőeljárás súlypontjának eltolódását is jelzi. A Központi Nyomozó Főügyészség tipikusan kiemelt, bonyolult vagy érzékeny ügyekben jár el, ahol fokozott szakmai kontroll és koncentrált irányítás szükséges.

A hatáskörváltás több következménnyel jár:

  • a nyomozás irányítása közvetlenül az ügyészséghez kerül
  • az eljárás gyorsítása és szakmai egységessége erősödhet
  • a bizonyítási stratégia és a további lépések központilag szervezettebbé válnak

A lépés azt is jelezheti, hogy az ügy elérkezett egy olyan pontra, ahol a további bizonyítási cselekmények összehangolása és súlyozása már magasabb szintű koordinációt igényel.

A Legfőbb Ügyészség közleménye hangsúlyozza: az eddigi nyomozati cselekményeket is figyelembe véve a döntés célja a szakszerűség és az időszerűség biztosítása. 

A további részletek egyelőre nem ismertek, de az ügyészségi átvétel alapján az MNB-t érintő ügy jelentősége tovább nőhet a következő időszakban.

 

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.