Új Országgyűlés: megvan az alku a bizottságokról, formálódik a veszélyhelyzeti megoldás
Egyeztetés az új Országgyűlésről
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
A kormányoldal és az ellenzék között megszületett a megállapodás a parlamenti bizottsági helyek elosztásáról, miközben a felek a veszélyhelyzeti kormányzás jövőjéről is közelítik álláspontjaikat. Az új Országgyűlés megalakításáról szóló keddi egyeztetések után több szereplő is konstruktív légkörről beszélt.
Az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások új szakaszba léptek: a kormányoldal és az ellenzék között megszületett a megállapodás a parlamenti bizottsági helyek elosztásáról, miközben a felek a veszélyhelyzeti kormányzás jövőjéről is közelítik álláspontjaikat. Az új Országgyűlés megalakításáról szóló keddi egyeztetések után több szereplő is konstruktív légkörről beszélt, ami arra utal, hogy az alakuló ülésig a főbb politikai és technikai kérdések lezárhatók.
Új Országgyűlés: megállapodás a bizottsági struktúráról
A tárgyalások egyik legfontosabb eredménye, hogy a parlamenti bizottságok vezetéséről megszületett az elvi egyezség. Gulyás Gergely szerint sikerült olyan struktúrát kialakítani, amelyben az ellenzék is érdemi szerephez jut: összesen hat bizottság elnöki posztját tölthetik majd be ellenzéki képviselők.
A leköszönő miniszter hangsúlyozta: a megállapodás nem jelent automatikus jóváhagyást minden személyi javaslatra. A kormánytöbbség fenntartja magának a jogot, hogy az ellenzéki jelölteket egyenként is megvizsgálja, és szükség esetén kifogást emeljen.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt leendő frakcióvezetője szintén pozitívan értékelte az egyeztetést. Úgy fogalmazott, a tárgyalások „konstruktívak” voltak, és sikerült figyelembe venni az ellenzéki pártok igényeit. Kiemelte: a választói felhatalmazással élni kívánnak, de nem visszaélni vele, ezért törekedtek kompromisszumokra.
Két forgatókönyv a veszélyhelyzetre
A politikai egyeztetések másik kulcskérdése a május 13-án lejáró háborús veszélyhelyzet kezelése. Magyar Péter korábban azt kérte, hogy a jelenlegi kormány hosszabbítsa meg a rendkívüli jogrendet május 31-ig, hogy az új kabinet zökkenőmentesen vehesse át az irányítást.
Gulyás Gergely szerint erre több megoldás is kínálkozik, és mindkettő elfogadható lehet az új kormány számára:
– a veszélyhelyzet időbeli meghosszabbítása május végéig,
– vagy a jelenlegi rendkívüli szabályok törvényi szintre emelése.
A leköszönő kormány mindkét opcióra nyitott, ami arra utal, hogy a hatalomátadás jogi kereteiről is kialakulhat a konszenzus. A cél egyértelmű: elkerülni a joghézagot és biztosítani az állam működésének folyamatosságát az átmeneti időszakban.
Eskü a Szent Korona előtt – új hagyomány?
A keddi egyeztetésen egy szimbolikus, de politikailag is jelentős kérdésben is közeledtek az álláspontok. Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke arról számolt be, hogy konszenzus alakult ki: a képviselők a Szent Korona előtt tehetik le esküjüket.
A kezdeményezés célja egy új parlamenti hagyomány megteremtése lenne. Novák szerint a pártjuk számára a Szent Korona erősebb legitimációs szimbólum, mint az alaptörvény, ezért ezt tartják megfelelőbb esküalapnak. A gyakorlati megvalósítás ugyanakkor még kérdéses, mivel szükség van a Szent Korona Testület hozzájárulására is a korona ülésterembe szállításához.
A politikus egy másik vitás pontra is kitért: állítása szerint a Tisza Párt visszalépett attól a javaslattól, hogy hozzák nyilvánosságra, mely képviselők rendelkeznek kettős állampolgársággal.
Még nyitott kérdések, de közel a megállapodás
A felek abban egyetértenek, hogy bár a fő irányokban már megszületett a megállapodás, több technikai részlet még tisztázásra vár. A következő egyeztetési fordulót jövő hét keddre tervezik, ahol már konkrét személyi kérdésekről – az Országgyűlés alelnökeiről és a bizottsági vezetőkről – tárgyalnak.
A jelenlegi állás szerint reális, hogy az alakuló ülést május 9-én megtartsák.
A legfontosabb megállapítások:
- Az ellenzék hat parlamenti bizottság vezetését kapja meg.
- A kormánytöbbség fenntartja a jogot az egyes jelöltek ellenőrzésére.
- Két opció van a veszélyhelyzet kezelésére: hosszabbítás vagy törvényi szabályozás.
- Konszenzus körvonalazódik az eskütétel Szent Korona előtti megtartásáról.
- A végső személyi döntéseket a jövő heti tárgyalásokon hozzák meg.
A mostani egyeztetések alapján egy ritkán látott politikai kompromisszum körvonalazódik: a kormányoldal és az ellenzék több kulcskérdésben is közeledett egymáshoz. Bár a részletek még nem véglegesek, az irány egyértelmű: stabil parlamenti működés és jogilag rendezett átmenet az új kormány megalakulásáig. Ha a jelenlegi ütem fennmarad, az Országgyűlés májusi alakuló ülése már lezárt vitákkal és kialakított erőviszonyokkal kezdődhet meg.
