Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Rohamléptekkel az Európai Ügyészségbe – megjöttek a Tisza-kormány első intézkedései

Forró drót 2026. május 15. 18:27
Rohamléptekkel az Európai Ügyészségbe – megjöttek a Tisza-kormány első intézkedései
Fotó: Hatlaczki Balazs

A Magyar Közlönyben bejelentett intézkedésekkel megkezdte a tényleges munkát a Tisza-kormány. Eddig három területen születtek döntések, amelyek a vagyonadó bevezetését, a közmédia átalakítását és az Európai Ügyészséghez való gyorsított csatlakozást területeit érintik.

Vagyonadó, Európai Ügyészség, közmédia – ezeken a területeken kezdődik el a Tisza-kormány tevékenysége, amelyek a Magyar Közönyben jelentek meg.

Európai Ügyészség
Vagyonadó, Európai Ügyészség, közmédia - Tisza-kormány első zsengéi; fotó: Hatlaczki Balazs

Brüsszeli elvárás is az Európai Ügyészséghez való csatlakozás

Mint ismert, Magyar Péter még a kampányban ígérte meg, hogy teljesen átalakítja a közmédiát és annak finanszírozását, megadóztatja a gazdagokat és kéri Magyarország felvételét az Európai Ügyészséghez. Az ígéretek természetesen kísértetiesen hasonlítanak a Brüsszelben megfogalmazott elvárásokhoz, így feltehetően a sietős intézkedések egyúttal a befagyasztott uniós források hazahozatalát is célozzák. Az első lépéseket már be is jelentette a Tisza-kormány. Eszerint:

  • a Magyar Közlönyben közzétett 1142/2026-os kormányhatározat alapján a kabinet indokoltnak tartja Magyarország Európai Ügyészséghez történő csatlakozását. Elrendelte annak soron kívüli előkészítését is, amelynek szoros, június 1-jei határt szabott.
  • a 1146/2026-os kormányhatározat teljes körű és soron kívüli átvilágítást rendel el a közmédia finanszírozásának területén. A Tisza korábbi elképzelése szerint felfüggesztenék a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hírszolgáltatását, és a BBC irányelveihez hasonló közszolgálati rendszert építenének ki. Ezt követően új médiatörvényt alkotnának, amelyet társadalmi egyeztetés előzne meg, és felülvizsgálnák az NMHH működését is. A Közlönyben megjelent felülvizsgálat ugyanakkor azt jelenti, hogy a hírszolgáltatás nem fog szünetelni az átszervezések idején sem.
  • a vagyonadó előkészítéséről szóló határozat szerint a kormány szükségesnek tartja a vagyonadóztatás jogszabályi feltételeinek meghatározását, valamint a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszüntetését.

Mindemellett a kormány határozott egyes kiemelt beruházások teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatáról is. A felülvizsgálatokat Ruff Bálint kancelláriaminiszter és Vitézy Dávid végzi. A feladat végrehajtásának határidejét  folyamatosként jelölték meg.

 

Kapcsolódó témák
Magyar Péter európai ügyészség magyar közlöny
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)