Pesti Srácok

Ukrajna nem kaphatja meg ingyen a társult uniós tagságot sem

Ukrajna nem kaphatja meg ingyen a társult uniós tagságot sem

Robert Fico szlovák kormányfő kijelentette, hogy nincs helye kivételezésnek Ukrajnával szemben. Szlovákia miniszterelnöke közölte, hogy ha Ukrajna társult uniós tagságot akar, akkor azt nem kaphatja meg ingyen, hanem tennie is kell érte.

Robert Fico a Peter Pellegrini államfő és Richard Raši házelnök részvételével tartott találkozót követő sajtótájékoztatón közölte, hogy Ukrajna csak akkor kaphat társult státuszt az Európai Uniótól, ha lépéseket tesz a háború lezárásáért.

ZELENSZKIJ, Volodimir; FICO, Robert
Robert Fico nem kívánja csak úgy beemelni az ukránokat az uniós társaságba. 

Fico úgy fogalmazott:

Ha Ukrajnának ilyen státuszt akarnak adni, (…) akkor elvárjuk, hogy ők is adjanak valamit. (…) Szükségünk van arra, hogy Ukrajna bizonyos lépéseket tegyen a béke irányába.

Fico szívesebben látna uniós tagként más államokat Ukrajna előtt

A szlovák kormányfő az uniós tagsággal kapcsolatban megemlítette azokat az országokat is, amelyek már régóta várnak az EU-hot történő csatlakozásukra.

A szlovák miniszerelnök szerint így Szerbiát, Albániát és Montenegrót előbb kellene felvenni az unióba, mint Ukrajnát, mivel ezek az országok már hosszú ideje várnak a csatlakozásra.

Fico korábban azt is kijelentette, hogy nem támogatja Friedrich Merz német kancellár ötletét arról, hogy Ukrajna „részleges” uniós tagságot kapjon.

Pellegrini sem szeretné egyhamar Ukrajnát uniós tagállamként látni

Peter Pellegrini államfő azt hangsúlyozta, hogy feltételek nélkül nem lehet Ukrajnának gyorsított eljárással uniós tagságot adni. Szerinte, ha Ukrajnát a nyugat-balkáni államok előtt vennék fel az unióba, az nagyon rossz üzenetet közvetítene az Európai Unióról, mivel azok az országok sokkal nagyobb előrelépést értek el az uniós tagság felé vezető úton, mint Ukrajna.
 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.