Hogyan tovább? Ha nyárig lezárt marad a Hormuzi, jön egy újabb energiaválság
A Hormuzi-szoros hajózhatósága kulcsfontosságú
A Hormuzi-szoros lezárása két hónap alatt globális energiaválságot robbantott ki: a világ olaj- és gázellátásának ötöde akadt el, a finomított termékekből pedig egyre súlyosabb hiány alakult ki Ázsiától Európáig. A benzin- és dízelárak emelkednek, országok vezetnek be takarékossági intézkedéseket, miközben a nagyhatalmak politikai és gazdasági kényszerpályán keresik a kiutat.
A Hormuzi-szoros lezárása két hónap alatt példátlan energiapiaci válságot idézett elő. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Japánban vezető hír lett egy amerikai olajszállítmány érkezése – ami korábban hétköznapi eseménynek számított.
A szoros blokádja a világ feldolgozott olaj- és gáztermelésének mintegy ötödét érinti, de különösen súlyos hiányt okoz a finomított termékekből: kerozinból, dízelből és fűtőolajból. Ezek kulcsfontosságúak a légi és tengeri közlekedésben, a mezőgazdaságban és a közúti szállításban. A károk nem lineárisan, hanem exponenciálisan nőnek: minden egyes nap további, az előzőnél nagyobb gazdasági veszteséget okoz.
A pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban zajló iráni–amerikai tárgyalások akadoznak, miközben a piacok egyelőre bizakodnak, noha a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője már a történelem legnagyobb energiabiztonsági fenyegetéséről beszélt. Irán időlegesen bejelentette a szoros újranyitását, de ez rövid életű volt.
A blokád Irán számára is súlyos következményekkel jár. Kezdetben exportja még működött, ám amikor az Egyesült Államok lezárta az iráni kikötőket, az ország olaj-, gáz- és más exportja meredeken zuhanni kezdett. A tárolókapacitások megteltek, az olajat ideiglenes megoldásokkal, vasúti kocsikban és kivont hajókban raktározzák. Ha nem változik a helyzet, Irán kénytelen lehet leállítani a kitermelést, ami tovább mélyíti a gazdasági válságot.
Az Egyesült Államokat is sújtja a válság. A benzinárak tartósan négy dollár fölé emelkedtek gallononként, ami történelmileg rossz előjel a félidős választások előtt. Bár az amerikai palaolaj-forradalom növelte az exportképességet, az ország továbbra sem független a globális ármozgásoktól. Ha a szoros májusban sem nyílik meg, az árak őszre tovább emelkedhetnek, ami politikailag is súlyos következményekkel járhat.
Európa közvetlenül nem vesz részt a háborúban, de gazdaságilag erősen érintett.
A légitársaságok járatokat törölnek kerozinhiány miatt, a dízel drágulása sújtja az ipart és a mezőgazdaságot. A kontinens még nem heverte ki teljesen a 2022-es energiaválságot, és az alacsony földgáztárolói szintek miatt különösen sérülékeny.
Kína kezdetben kedvezőbb helyzetben volt: jelentős készleteket halmozott fel, sőt, részben tovább is értékesítette azokat. Emellett gyorsította az elektrifikációt a közlekedésben. Ugyanakkor Peking is egyre nagyobb nyomás alá kerül, mivel az öböl térségéből származó import kulcsfontosságú számára. Hszi Csin-ping nyilvánosan is a szoros újranyitását sürgette, ami komoly jelzés Irán felé.
A legkiszolgáltatottabb helyzetben Dél- és Délkelet-Ázsia országai vannak.
India ugyan nagymértékben függ az LPG-től és a közel-keleti nyersolajtól, ám az oroszoktól könnyedén tud pótolni.
A Fülöp-szigeteken vészhelyzetet hirdettek, Banglades és Mianmar fejadagot ír elő az üzemanyagooknál, Thaiföld takarékosságra szólít fel, Indonézia pedig otthoni munkavégzést rendelt el a fogyasztás csökkentésére.
A lehetséges forgatókönyvek között szerepel egy keretmegállapodás, amely után Irán országonként külön egyezségeket kötne az áthaladás engedélyezésére, akár útdíj fejében. A legkockázatosabb opció a háború elhúzódása, amely esetén az olajár hordónként 200–250 dollárra is emelkedhetne. Ez globális ellátási válságot, súlyos recessziót, magas inflációt és geopolitikai instabilitást hozna.
Kiemelt kép: Hormuzi-szoros
