Nem ismerek a magyar kriminalisztika történetében még egy olyan ismeretlenesként indult emberölési ügyet, ahol utóbb a felbujtóra annyi bizonyíték lenne, mint Gyárfás Tamás ellen a Fenyő-ügyben – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Ibolya Tibor, a Fővárosi Főügyészség vezetője. A főügyész portálunknak elmondta azt is, hogy a hatóság által tavaly decemberben lefoglalt Portik-felvételeken hallhatóak olyan mondatok, melyekből csak azt a következtetést lehet levonni: korábban megtörtént a gyilkossági ajánlat és annak az elfogadása, ezért Ibolya Tibor meggyőződése, hogy az úszószövetség volt elnöke részese a bűncselekménynek. Gyárfás Tamás és védője ugyanakkor azt állítja, a hangfelvételek éppen a védelem álláspontját igazolják, ráadásul Gyárfás kibékült a médiacézárral, győztesként élte az életét, így semmi oka nem volt arra, hogy megrendeljen egy bérgyilkosságot. A PestiSrácok.hu megismerte a Gyárfás-ügy vádiratát is, amelyből több érdekes részletet is megtudhatunk a két médiacápa halálos, vérre menő küzdelméről, a gyűlöletig fajuló konfliktusuk főbb okairól, de kiderül belőle az is, hogy az ügyészség szerint mikor jutott az úszószövetség volt elnöke arra az elhatározásra, hogy megöleti legnagyobb üzleti ellenfelét.
Hiába békültek ki nyilvánosan, hiába zárult le a Napkelte című reggeli televíziós műsort érintő vita, Fenyő János nem hagyott fel Gyárfás Tamás gazdasági tönkretételével, az úszószövetség korábbi elnöke pedig ezt felismerve legkésőbb 1997. szeptemberében eldöntötte, végleg megszabadul fő üzleti ellenfelétől, és megöleti a Vico-birodalom urát– derül ki a PestiSrácok.hu által megismert ügyészségi vádiratból. A Nap TV volt tulajdonosa ellen július végén emelt vádat a Fővárosi Főügyészség felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt a Fenyő-ügyben. Fenyő és Gyárfás is az 1990-es évek meghatározó médiavállalkozója volt, ám köztük a 90-es évek közepétől „rendszeres üzleti viták, hatalmi harc és az ezekből fakadóan gyűlöletig fajuló személyes ellentét volt”, sőt, konfliktusuk olyan szintig jutott, hogy Horn Gyula akkori miniszterelnök is sikertelenül próbált közöttük közvetíteni, de nem tudta őket kibékíteni – áll a vádiratban, amelyben több pontban összefoglalták, hogy a két egykori médiacápa harcának melyek voltak a legfontosabb állomásai.
Minden a Színes RTV újsággal kezdődött
Üzleti vitájuk a Magyar Rádió tulajdonában álló RTV újsággal kezdődött, amelynek kiadási jogával 1993. szeptember 30-ig a Gyárfás fémjelezte Nap TV rendelkezett, de 1993. március 31-én a két üzletember megállapodott, hogy a kiadási jogokat Fenyő cége, a Stáb TV Rt. fogja gyakorolni. A vádirat szerint vita alakult ki az újság kiadói jogának átengedése kapcsán amiatt, hogy a megállapított díj tartalmazza-e az áfát, vagy sem, de Fenyő végül kifizette az adóval terhelt díjat. Miután Fenyő János átvette a lapot, Gyárfás közölte vele, hogy a Magyar Rádió a kiadói jogokra vonatkozó szerződést meg fogja hosszabbítani, ám ezt a Magyar Rádió nem tette meg, és mivel Fenyő egy új lapot indított Színes RTV néven, még pert is indítottak a médiavállalkozó ellen – fejti ki a vádirat, amiben az is megtalálható, hogy Fenyő János ezek után úgy érezte, az úszószövetség volt elnöke
többszörösen is becsapta őt, ezért a továbbiakban minden rendelkezésre álló eszközzel Gyárfás Tamás vádlott befeketítésére és a médiából való kiszorítására törekedett.
Többek között ennek volt köszönhető, hogy a hozzá köthető Népszava rendszeresen negatív hangvételű cikkeket közölt Gyárfásról. A vád szerint Fenyő később a Stáb TV Rt. révén megszerezte a Gyárfás ékkövének számító Napkelte című reggeli televíziós műsor szerkesztésének jogát is, amit a volt úszóelnök egy 1996. október 11-i döntésnek köszönhetően a következő év januárjában szerzett vissza.
Gyárfás Tamást gyilkosságra való felbujtással vádolja az ügyészség, az ex-úszóelnök ugyanakkor azt állítja, nem követett el bűncselekményt. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Az úszóbotrány
A vádirat megemlíti még, hogy a Nap TV és a Stáb TV Rt. ezeken kívül még több pert indított egymás ellen, amiket az ügyvédek Fenyő halála előtt nem sokkal, peren kívüli egyezséggel tudtak lezárni. Emellett a Nap TV volt tulajdonosa 1996. március 20-án rágalmazás miatt magánvádas eljárást kezdeményezett Fenyő ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB), de kettejük közötti megállapodásnak köszönhetően Gyárfás ettől elállt. Fenyő szintén feljelentette nagy ellenfelét az MTV elnökségénél, az egyik tárgyaláson pedig „kinyírással” fenyegette meg Gyárfás Tamást, majd “a Népszava tudósított arról, hogy a Magyar Úszószövetség egy nem létező verseny fiktív eredményeivel nevezett be több sportolót az atlantai olimpiára”. A botrány hatására Gyárfás 1996. szeptember 9-én lemondott, ám néhány nappal később újra a szövetség elnökévé választották.
Dosszié Gyárfásról
A vád azt is tartalmazza, hogy Fenyő Gyárfás feltételezett gazdasági visszaéléseiről egy 120 oldalas dossziét állított össze, melyet több ember (Fenyő egykori pszichológusa elmondása szerint Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is –PS) mellett Kiss Ernőnek, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) akkori vezetőjének is megküldött, illetve a Népszava egyik újságírójának felesége 1996. áprilisában bejelentést tett Gyárfás ellen az APEH Észak-budapesti Igazgatóságánál, mely szerint a volt úszóelnök az egyik budapesti ingatlanán folyó építkezésen jogosulatlanul igényelt vissza áfát. A vádirat szerint a Népszava folyamatosan tudósított a büntetőeljárásról, sőt, Gyárfás későbbi vádlott-társának, K. Tibor Zsoltnak kétmillió forintot ajánlottak a Nap TV egykori ura befeketítésére alkalmas információkért, ám ezt a férfi visszautasította. Fenyő emellett 1996. szeptember 18-án arra kérte fel egyik ismerősét, hogy
gyűjtsön terhelő dokumentumokat Gyárfás ellen bármi áron, ezért semmilyen nagyságrendben nem sajnálja a pénzt, milliós összeget áldozna arra, ha Gyárfást sikerül befeketíteni.
P. József ehelyett másnap az úszószövetség volt elnökéhez fordult, később a Fenyő-féle megkeresésről írt nyilatkozatát pedig átadták a rendőrségnek.
Fenyő János mindent elkövetett, hogy kiszorítsa Gyárfást a médiából. Nem járt sikerrel. Fotó: PS
Fenyő megverethette Gyárfás vádlott-társát
Megemlítette az ügyészség azt is, hogy a médiacézár a Népszavában – a főszerkesztő tudta nélkül – megjelentetett egy cikket, hogy Gyárfás hogyan követett el adócsalást. A vádirat szerint erre Gyárfás “nagyon indulatosan reagált”, és egy televíziós vita után a főszerkesztőnek ki is jelentette, hogy „Fenyőnek nincs jövője, előbb-utóbb kinyíratja magát”. A Gyárfást érintő adócsalási ügyben végül 1997. márciusában emeltek vádat, majd pár hónappal később, augusztusban Gyárfás vádlott-társát,
K. Tibor Zsoltot a lakásától nem messze a Vico Rt. megbízásából eljárt személyek bántalmazták, és Budapest környékére szállították, ahol arra próbálták rávenni, hogy Gyárfás Tamásra terhelő vallomást tegyen
– emeli ki a vádirat, hangsúlyozva, hogy Fenyő nehezményezte, hogy “az eljárás lassan halad, és Gyárfás Tamás még nincs börtönben”. Ez akkor nem következett be, hiszen a főügyészség is megjegyezte, hogy a Kaposvári Városi Bíróság Fenyő halálát követően, 1998. február 13-án Gyárfást felmentette, míg vádlott-társait elítélte.
1997. őszén dőlhetett el a médiacézár sorsa
A vádirat rámutat arra a fontos körülményre is, hogy Gyárfás tudomására jutott: Fenyő áll a fentebb említett, kaposvári ügyet érintő, személye elleni támadások mögött, a folyamatos konfliktusok miatt – noha azok egy része utóbb rendeződött (például a Napkelte körüli vita –PS) – pedig a két vállalkozó közti viszony egyre jobban elmérgesedett.
Tudva, hogy Fenyő János nem hagyott fel a gazdasági ellehetetlenítésével, Gyárfás Tamás legkésőbb 1997. szeptemberében elhatározta, hogy a közte és Fenyő közötti hatalmi harc végleges lezárása érdekében megöleti legnagyobb ellenségét
– emeli ki a vádirat, amelyben az is olvasható, hogy a Nap TV volt tulajdonosa tizenkétmillió forintért az éjszakai életből jól ismert Tasnádi Pétert bízta meg a merénylet megszervezésével, aki azonban a hatmilliós előleg átvétele után mégsem teljesítette a megbízást.
Segítség Portiktól?
Az ügyészség szerint az ex-úszóelnök ezért 1998. február 11-ét megelőzően megbízta az emberöléssel Portik Tamást is, akit Gyárfás 1994 óta ismert. Portikról – akivel szemben eljárásjogi okok miatt az ügyészség vádemelés helyett perújítást javasolt – a vádirat megjegyzi, hogy az olajszőkítési ügyleteiről elhíresült Energol Rt. vezérigazgatójaként “jelentős vagyonra tett szert”, és egy 15-20 fős csoportot irányítva “a budapesti éjszakai élet meghatározó alakjává lépett elő”. Portik “az ellenfeleivel való leszámolás érdekében semmitől sem riadt vissza”: alvilági riválisát, Prisztás Józsefet és az ellene és társai ellen valló Boros József Károlyt megölette – írta az ügyészség, hozzátéve, hogy Portik Gyárfás megbízását elfogadta, majd a gyilkosság végrehajtását kivégző emberére, Jozef Rohácra bízta, aki az emberöléshez több, az eljárás során ismeretlenül maradt személy segítségét is igénybe vette. A Fenyő-ügyben már jogerősen elítélt Rohác 1998. február 11-én a késő délutáni órákban a II. kerület, Margit utcán a piros lámpánál, a gépkocsijában várakozó sértetthez lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte, majd elmenekült a helyszínről.
Ibolya Tibor szerint megtörtént a gyilkossági ajánlat és annak elfogadása. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Gyárfás tizenkét évet kap, ha mindent beismer
A főügyészség indítványában határozott idejű fegyházbüntetést kért Gyárfásra, ám abban az esetben, ha az ex-úszóelnök az előkészítő ülésen teljes körűen beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor azt kérik a bíróságtól, hogy a Nap TV volt tulajdonosát tizenkét év fegyházra és tíz év közügyektől eltiltásra ítélje.
A főügyész szerint elég bizonyíték van a Nap TV volt ura ellen
A vádirattal összefüggésben megkerestük a Fővárosi Főügyészség vezetőjét, Ibolya Tibort is. A főügyész portálunknak elmondta, nem ismer a magyar kriminalisztika történetében még egy olyan ismeretlenesként indult emberölési ügyet, ahol utóbb a felbujtóra annyi bizonyíték lenne, mint Gyárfás Tamás ellen. Ibolya Tibor a legfontosabb bizonyítékok között említette azokat a Gyárfás Tamás és Portik Tamás között lezajlott, az Energol-vezér által a 2000-es években rögzített beszélgetéseket, melyeket 2018. végén foglalt le a rendőrség a Fenyő-ügyben. Ibolya Tibor hangsúlyozta, noha a megbízás pontos körülményei nem ismertek, a hangfelvételek és az ügyben keletkezett többi bizonyíték alapján mégis igazolni lehet Gyárfás bűnösségét.
A felvételeken hallhatóak olyan mondatok, melyekből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy korábban megtörtént a gyilkossági ajánlat és annak az elfogadása, ezért meggyőződésem, hogy Gyárfás Tamás részese a bűncselekménynek
– emelte ki a fővárosi főügyész, hozzátéve, hogy például az Aranykéz utcai robbantás ügyében is megállapítható volt úgy a felbujtás, hogy a megbízás pontos körülményeire nem derült fény.
Nem jöhetett szóba más, csak a vádemelés
A Fenyő-ügyben Ibolya Tibor szerint mennyiségében és minőségében is erősebb bizonyítékok vannak a vádhatóság kezében, így fel sem merült más lehetőség, csak a vádemelés. A főügyész véleménye szerint a hangfelvételek törvényesen felhasználhatóak, ugyanakkor megemlítette, hogy erről a védelem nyilván mást gondol. Kérdésünkre a főügyész elmondta még, hogy a védelem álláspontjával szemben az ügyészségnek több adat is a rendelkezésre áll, miszerint Fenyő és Gyárfás között az ellenségeskedés nem ért véget azzal, hogy Gyárfás Tamás 1997. január elsejétől visszaszerezte a Napkelte szerkesztési jogát, sőt, az egymás iránti gyűlölet csak fokozódott. Ibolya Tibor fontos bizonyítékként említette továbbá Tasnádi Péter és környezete vallomásait, illetve az ezzel kapcsolatos, titkosítás alól feloldott rendőri jelentéseket, melyek véleménye szerint megalapozzák azt a vádiratban is szereplő állítást, hogy Gyárfás Tasnádi Pétert is megbízta a merénylet megszervezésével, ám miután érzékelte, hogy nem történik semmi, Portik Tamáshoz fordult.
Főügyész: Nem merült fel más lehetőség, csak a vádemelés. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Újabb fordulat várható a Fenyő-ügyben?
Arra a kérdésünkre, hogy mit szól Zamecsnik Péter védő azon nyilatkozatához, miszerint a Gyárfás Tamás elleni bizonyítékok még védence meggyanúsításához sem voltak elégségesek (tehát szerinte nem áll fenn vele szemben a megalapozott gyanú), a főügyész azt válaszolta, hogy a védelem szabadságát tiszteletben tartja, de a megalapozott gyanú kérdésében korábban már a nyomozási bíró is az ügyészség álláspontját osztotta, így abban nem is lehet vita. A főügyész arra az ügyvédi felvetésre is reagált, hogy a vádiratot megalkotó ügyész nem biztos, hogy minden egyes részletét ismeri a Fenyő-ügynek: Ibolya Tibor szerint az az ügyész, aki ebben az ügyben eljár, az összes fővárosi „döglött ügyet”, melyek a Portik-féle körhöz köthetőek, fejből tudja, a nyomozati anyagot oldalról oldalra ismeri, aktívan részt vett a bizonyítási cselekmények megtervezésében és napi kapcsolatban állt a nyomozó hatósággal. A főügyészség vezetője itt emelte ki, hogy a vádemelés a Fővárosi Főügyészség és a nyomozó hatóságok közös munkájának az eredménye, ami miatt külön, írásban fejezte ki a köszönetét az ügyben eljáró hatóságok vezetőinek. A fővárosi főügyész emellett megjegyezte: arra is lát esélyt, hogy külön eljárásban még felelősségre tudják vonni azokat a személyeket, akik még részesei voltak a Fenyő-merényletnek. Mint Ibolya Tibor megemlítette, a „döglött ügyek” sajátossága, hogy évek múltával megváltoznak az emberi kapcsolatok, az érdekviszonyok, így ebben az ügyben sem lehet kijelenteni, hogy nem lesz folytatás.
Gyárfás ártatlannak vallja magát
Az úszószövetség egykori elnöke ugyanakkor azt állítja, soha, senkinek nem adott megbízást Fenyő János megölésére, és a Portik-féle felvételek inkább a védekezését igazolják, hiszen az Energol-vezér abban volt érdekelt, hogy kicsikarjon tőle egy mondatot, miszerint az ő parancsára likvidálták Fenyő Jánost, ám ez nem sikerült, mert Portik provokációját mindig visszautasította. A Fenyő-üggyel kapcsolatban korábban megszólalt portálunknak Zamecsnik Péter, aki hangsúlyozta, Gyárfás ellen nem szabadna vádat emelnie az ügyészségnek, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok még a megalapozott gyanúhoz is gyengék. Az ügyvéd hozzátette, miután Gyárfás visszakapta a Napkelte szerkesztési jogát, győztesként élte az életét: innentől kezdve megszűnt az ellenségeskedés, ezek után teljesen kizárt, hogy másfél évvel később megrendeljen egy gyilkosságot, ráadásul Fenyő és Gyárfás kibékültek egymással, amire még okirati bizonyíték is van, mi több: kezet fogtak. Fenyő nevében nem nyilatkozhatom, de az biztos, hogy Gyárfás a megállapodást komolyan vette, visszakapta a Nap TV-t, és sikeres ember volt – mondta az ügyvéd, kiemelve, hogy a hangfelvételeken egyszer sem hangzik el a megbízás, sőt, a felvételek cáfolják a vádat Gyárfás Tamással szemben, és sokkal inkább az ő védekezését támasztják alá.
Gyárfás Tamásék álláspontjáról még itt, itt, itt és itt tájékozódhatnak, de mindezek mellett is lehetőséget biztosítunk a védelemnek arra, hogy reagáljanak a vádiratra és a fővárosi főügyész nyilatkozatára.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS