Francia–német két jó barát, együtt viszik csődbe Európát? – Soha nem látott mértékben hanyatlanak az unió legerősebb gazdaságai
Még túl sem vagyunk a nagy dérrel-dúrral beharangozott isztambuli tárgyalások kudarcán; még fel sem ocsúdtunk azon, hogy Ukrajna és Oroszország minden eddiginél nagyobb dróntámadásba csapott át, Európa két legerősebb gazdasága továbbra is hanyatlik. S milyen furcsa, ez a két ország szorgalmazza a leghangosabban Ukrajna katonai támogatását.
Kezdjük a sort Németországgal! Olaf Scholz szivárványkoalíciójának bukása ide vagy oda, Friedrich Merz sem tűnik sokkal különbnek szociáldemokrata elődjénél.
A német jegybank, a Bundesbank ugyanis közölte, Németország súlyos szerkezeti problémákkal szembesül. Az egykor erős német munkaerőpiac is gyengülőben van, a munkanélküliségi ráta 6,1 százalékra nőtt, ami négyéves csúcsot jelent.
Különösen aggasztóak a feldolgozóipari leépítések, például a Volkswagen ágazati elbocsátásai, amelyek megrendítették a fogyasztói bizalmat. A Bundesbank szerint a téli hónapokban további foglalkoztatottságcsökkenés várható, amely súlyosan érinti a gazdasági kilábalást.
Ráadásul nagy kérdés, hogy Donald Trump beváltja-e az Európai Unióval szembeni vámolásról szóló ígéretét. Ha igen, a német GDP 1,3–1,4 százalékkal is csökkenhet 2027-ig.
A kilábalás jövőre sem lesz acélos: a jegybank a 2025-re korábban jósolt 1,1 százalékos bővülést 0,2 százalékra mérsékelte.
Egy ilyen gazdasági környezetben jelentette be Friedrich Merz nagy örömmel, hogy megszűntek az eddig kőbe vésett korlátozások, amik egy újabb háborúba sodorták volna a világot.
Nincsenek többé lőtávolság-korlátozások az Ukrajnába szállított fegyverekre vonatkozóan. Sem a britek, sem a franciák, sem mi. Sem az amerikaiak által
– mondta a német kancellár a WDR Europe Forumon, lényegében ezzel kampányolva a „hajlandók koalíciója” mellett, amelynek többek között Emannuel Macron is a tagja.”
És ha már Macron.
A francia elnök nem is olyan régen, két hónapja Volodimir Zelenszkijnek megígérte, a legfontosabb prioritásává teszi Franciaország az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatás folytatását és megerősítését.
Konkrétumok azonban nem kerültek nyilvánosságra.
Talán nem véletlenül.
Miután ugyanis a Moody's hitelminősítő váratlanul leminősítette Franciaországot beruházási szempontból, a francia állami számvevőszék fenntarthatatlannak nevezte, a Párizs által irányított szociális rendszert.
Ráadásul Macronék a jövőre nézve sem lehetnek nyugodtak.
A testület szerint már 2027-re bekövetkezhet egy likviditási válság, amely ellehetetlenítheti a szociális juttatások folyósítását, és súlyosan ronthatja az ország hitelképességét a pénzpiacokon.
Hogy számokkal is igazolják, mekkora a probléma, a rendszer 2024-ben 15,3 milliárd eurós hiányt termelt, a kormány pedig 2025-re már 22,1 milliárdos mínuszt vár – amit a számvevők túl optimistának tartanak. A növekedési és adócsökkentési prognózisok ugyanis szerintük nem reálisak, a valós hiány még nagyobb lehet.
Vissza kell vennünk az irányítást. Az elmúlt években, különösen 2023-ban és 2024-ben, elveszítettük a kontrollt a közpénzek felett
– mondta Pierre Moscovici, a számvevőszék elnöke a helyi RTL rádiónak.
Ilyen kedvezőtlen gazdasági adatok mellett nagy kérdés, hogy hogy lehet támogatni egy országot a katonai és gazdasági talpraállításában. Ráadásul jelenleg a világ összes pénze is kevésnek bizonyul Ukrajna támogatására.
A hétfői Fitch-jelentés szerint ugyanis Ukrajna a csőd szélén áll, a gazdasági stabilitása romlik, a korrupció pedig súlyos méreteket öltött. Az ország továbbra is fizetésképtelen, vagyis még a hosszú távú adósságait sem tudja teljesíteni.
Ilyen adatok mellett nem is csoda: a költségvetési hiány 2025-ben a GDP 19,3 százalékára emelkedhet, és a háború lezárása esetén sem lesz várható javulás, mert az ukrán kormány valószínűleg fenntartja a nagy létszámú hadsereget.
A Nemzetközi Valutaalap, az IMF már a 2026-os és 2027-es költségvetési hiánnyal is tervez.
Vagyis a jelenleg a likviditási válsághoz közelítő vagy már azzal küzdő uniós országok egy eleve romokban lévő, nem uniós országot akarnak katonailag támogatni, illetve gazdaságilag talpraállítani.
Nagyjából annyira hasznos pénzköltés lesz ez, mint halottnak a csók.
Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök kezet fog Friedrich Merz német kancellárral, miután megérkezik a párizsi Élysée-palotába egy találkozóra, 2025. május 7-én. Fotó: Reuters/Stéphanie Lecocq.
