Pesti Srácok

Franciaországban megnyíltak a szavazóhelyiségek az önkormányzati választások elhalasztott második fordulójában

Franciaországban megnyíltak a szavazóhelyiségek az önkormányzati választások elhalasztott második fordulójában

Vasárnap megnyíltak a szavazóhelyiségek Franciaországban az önkormányzati választásoknak a koronavírus-járvány miatt márciusban elhalasztott második fordulójában. A szociális megmozdulások, a sokat bírált válságkezelés és a választók várható távolmaradása miatt a megmérettetés vereségnek ígérkezik az Emmanuel Macron államfő által alapított kormánypártnak, amelynek a létrehozása óta eltelt négy évben nem sikerült helyi szinteken beágyazódnia.

A helyhatósági választásokon 47 millió francia és 330 ezer Franciaországban élő európai uniós állampolgár mintegy 35 ezer önkormányzat tagjait választja meg a következő hat évre. A második fordulóban már csak 4922 nagyobb település mintegy 16,5 millió választópolgára szavazhat, a többiben ugyanis már a március 15-i első fordulóban megszerezte az egyik jelölt a kellő többséget. A második fordulót eredetileg március 22-én tartották volna, de a kijárási korlátozások március 17-i bevezetését követően a kormány azt elhalasztotta. Az általános karantén kihirdetése előtt két nappal rendezett első fordulóban a járványtól tartva a választók alig 44 százaléka vonult az urnákhoz, ami Franciaországban rekordalacsony részvételnek számít. Az ország néhány nappal később az egyik fő európai járványgóc lett, eddig csaknem 30 ezren vesztették életüket, és még jelenleg is több, mint 9 ezren szorulnak kórházi kezelésre, de a betegek száma az április 9-i tetőzés óta napról napra csökken. A felmérések szerint azonban a második fordulóban még alacsonyabb részvétel várható, mint az első fordulóban.

A tömeges távolmaradás március közepén felborította a pártok közti erőviszonyokat és nem kedvezett az elnöki pártnak, amely azokban a nagyvárosokban, ahol önálló jelöltet indított (Párizs, Marseille, Lille), nem tudott az élre törni, így a korábbi várakozásokkal ellentétben várhatóan egyetlen jelentősebb város vezetését sem tudja vasárnap megszerezni. Emmanuel Macron visszafogott ambícióit az is mutatja, hogy az 535 ezer önkormányzati képviselői helyre alig 10 ezer jelöltet indított a 2016-ban alakult kormánypárt, amely nem tudott helyi szinteken beágyazódni. Összességében - függetlenül a pártkötődéstől - a polgármesterek pozícióban hagyása jellemezte az első fordulóban a választói tendenciát, de a Zöldek könyvelhették el a legjelentősebb előretörést, és a második fordulóban győzelemre számíthatnak olyan nagyvárosokban, mint Strasbourg, Bordeaux, Lyon, Besancon és Grenoble. A szavazóhelyiségek a nagyvárosokban 20 órakor, a kisebb településeken 18 órakor zárnak.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.