Magyarországon még nem annyira jellemző, hogy le szabad térni az ösvényekről, a Városligetben csütörtökön bemutatott Madárbarátok Tanösvénye ugyanakkor éppen arra csábít, hogy fedezzük fel a Városliget belsőbb, meghittebb részeinek világát, ahol találkozni is lehet a Liget madaraival. A tanösvénnyel szerves egységet alkotó Mőcsényi Mihály Botanikus Kertben komplett tanórák megtartására is lehetőség nyílik, így mostantól közvetlen közelről figyelhetjük meg, mit is tanít a természetről a Városliget. A sajtótájékoztatón ugyanakkor azt is megtudtuk: egyelőre még nem vetődött fel, hogy méhlegelőt csináljanak a Ligetből is.
Csütörtökön a gyerekek – elsőként a VI. kerületi Derkovits Gyula Általános Iskola diákjai – is felavathatták a Madárbarátok Tanösvényét a megújuló Városligetben, amelyet a Liget Budapest Projekt keretében átadott Mőcsényi Mihály Botanikus Kert mellett alakítottak ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel együttműködésben. A parkrész célja, hogy megismertesse a Városligetbe látogató gyerekeket és felnőtteket a változatos növényvilággal és madárállománnyal, felhívja a figyelmet város és természet szimbiózisára, az élővilág sokszínűségére és értékességére. A foglalkozással egybekötött helyszíni bejáráson Gyorgyevics Benedeket, a Városliget vezérigazgatóját, és Bajor Zoltánt, a Magyar Madártani Egyesület budapesti csoportjának elnökét kérdeztük.
Ilyen is lehetne egy biológiaóra
A Mőcsényi Mihály Botanikus Kert és a Madárbarát Tanösvény átadásával régen várt új funkcióval bővült a Városliget kínálata – mondta el portálunk érdeklődésére Gyorgyevics Benedek. A Városliget Zrt. vezérigazgatója felidézte: a botanikus kert már tavaly decemberben megnyitotta kapuit, és bár a terület megújításakor több mint háromszázharmincötféle növénytársulást telepítettek több mint tizenháromezer lágy- és fás szárú növény elültetésével, igazi pompáját csak most, a kora nyári időszakban nyerte el. Gyorgyevics Benedek hozzátette: a botanikus kert most a Madárbarátok Tanösvényével is kiegészült a Városliget egyébként korábban ritkábban látogatott részén, így együtt egy organikus egységet alkotva nyújtanak oktatási lehetőséget a környező, de természetesen a távolabbi alap- és középfokú oktatási intézmények számára.
Néhány nappal a vakáció előtt pontosan érezzük, hogy mennyivel izgalmasabb a gyermekek számára, ha azt a flórát és faunát, amely az urbánus környezetben elhelyezkedő zöld szigeten, a Városligetben megjelenik, élőben ismerhetik meg a tankönyvek száraz lapjai helyett
– fogalmazott Gyorgyevics Benedek, hozzátéve: a Liget-projekt koncepciójának alapvető eleme az interaktivitás, a gyermekek megszólítása, amely a közeljövőben a Néprajzi Múzeum és Magyar Zene Háza programjaiban és kínálatában is fontos szerepet kap. A Városliget Zrt. vezérigazgatója kitért arra, hogy a Ligetben órát tartani szándékozó pedagógusok számára egy árnyékos, de nyitott „tanterem” áll rendelkezésre.
A főváros vezetése egyelőre nem jelezte, hogy „méhlegelőt” akarna csinálni a Városligetből
Portálunk Gyorgyevics Benedektől arról is érdeklődött, mikor változik a jelenleg gondosan nyírt és karbantartott Városliget végre a főváros jelenlegi gyakorlatának megfelelően méhlegelővé. A Városliget Zrt. vezérigazgatója válaszában megjegyezte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a méhek itt, a Városligetben is nagyon boldogan érezzék magukat, és egyelőre a főváros vezetése felől sem érkezett jelzés, hogy az a típusú parkfenntartás, amit a Városliget Zrt. folytat – azaz, hogy egy ápolt és igényes környezettel találkozzon a Városligetbe látogató – zavarná őket. Gyorgyevics Benedek ugyanakkor hangsúlyozta: a Liget Budapest Projekt kialakításakor a kormány ügyelt arra, hogy a megújult Városliget karbantartása és gondozása hosszú távon biztosítva legyen, a feladattal kilencvenkilenc évre megbízott Városliget Zrt. pedig továbbra is a jó gazda gondosságával fogja ápolni a Liget értékeit.
A korábban Kis botanikus kert néven ismert parkrészt a FŐKERT százéves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. Az évtizedek során a kert állapota folyamatosan romlott, növényállománya zsugorodott, infrastruktúrája elavult, az esőkunyhó pedig romos állapotba került. A teljes rehabilitációnak köszönhetően a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, amelyhez kiegészítésképpen kerti útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különféle felületekből álló, úgynevezett KNEIPP ösvény is, amelynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van a testtartásra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, amelyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is.
Le szabad térni a kijelölt ösvényről
A Madárbarátok Tanösvényét a Magyar Madártani Egyesület és a Városliget Zrt. munkatársai úgy alakították ki, hogy a táblák segítségével az érdeklődők egy könnyen fogyasztható ismeretanyag segítségével komplex képet alakíthassanak ki a Városliget madárvilágáról – mondta el portálunknak Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület budapesti csoportjának elnöke. A szakember kiemelte, hogy az Olof Palme-ház mögötti terület hagyományosan meghittebb, csöndesebb, ezért ott nyílik a legjobb lehetőség a madarak életének megfigyelésére.
Az volt a cél, hogy ne közvetlen az utak mentére kerüljenek a tájékoztató táblák, amelyek mentén kimérten, kicsit unatkozva végiggyalogolhatunk. A tanösvény végigjárásához be kell menni kicsit kalandozni a fák közé
– fogalmazott. Mint Bajor Zoltán kifejtette, Magyarországon még nem annyira jellemző, hogy le szabad térni az ösvényekről, a Tanösvény pontjainak kijelölésével viszont pont az volt a cél, hogy ösztönözzék az embereket: fedezzék fel a Városliget belsőbb, meghittebb részeinek világát, ahol találkozni is lehet a táblákon feltüntetett madarakkal.
Budapesten meglepően gazdag a madárvilág
Az Egyesület budapesti csoportjának elnöke arról is beszélt, hogy Budapest nagyon fajgazdag madárvilág tekintetében, hiszen a magyarországi madárfaunának körülbelül hatvanöt százaléka több-kevesebb rendszerességgel előfordul a főváros közigazgatási határain belül. Mint fogalmazott, természetesen szegényesebb a nagyobb emberi jelenlét miatt egy természetes természetközeli élőhelynél, de közel sem annyira, mint ahogy gondolnánk. Bajor Zoltán hangsúlyozta: a Városligetben is élnek az ember közelségére érzékenyebb madárfajok, így azt kérte, hogy ahol erre kifejezetten lehetőség nyílik, bátran térjenek le az ösvényekről az érdeklődők, más helyeken azonban lehetőleg a kijelölt utakon haladjanak. Hozzátette: szintén érdemes a bokros, sűrűbben beültetett részeket elkerülni, vagy csöndesebben megközelíteni, és négylábú barátainkra is ügyeljünk a madarak érdekében.
A Mőcsényi Mihály Botanikus Kert felett kialakított Madárbarátok Tanösvénye tíz állomáson mutatja be a Városliget változatos madárállományát. Városlakó madarainktól kezdve a madárvilág dalnokain és mesteri vadászain át sok hasznos és érdekes információt tudhatunk meg tollas barátainkról az egyes állomásokon kihelyezett, közérthető nyelvezetű és élethű illusztrációkkal ellátott táblák segítségével.
Vezető kép: Liget Budapest Projekt
(X)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS