Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára, valamint Adorján Richárd, költségvetésért felelős helyettes államtitkár beszélt a magyar gazdaság elmúlt évekbeli szerepléséről, a nemzetközi előrejelzések pontatlanságáról, valamint arról, hogy honnan indult a magyar költségvetés és államadósság 2010-ben és hova jutott 2018-ig.
Előrejelzések kontra valóság
Gion Gábor (kiemelt képünkön) elmondta: a közelmúltban két nemzetközi konferencián vett részt, ahol Magyarország kiemelt szereplője volt az összejöveteleknek; kíváncsiak voltak ránk, ami nyilvánvalóan a magyar gazdaság teljesítményének köszönhető. A legárulkodóbb tény, hogy a nemzetközi szervezetek és a piaci szereplők év közben emelték az előrejelzési számokat.
A jelenlegi adatok szerint várhatóan 2018-ban 4,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, amelyet egyik nemzetközi elemző sem talált el az év során
– mondta.
Megtudtuk, hogy a költségvetési hiány hozzávetőlegesen 2 százalék körüli lesz, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 71 százalékra csökkent, az infláció pedig 3 százalék alatt maradt. Nagyon fontos eredménynek tartja az államtitkár, hogy mind a négy mutató pozitív értéket mutat, mindenhol jó irányban mozdultak el a folyamatok, ezeket a számokat pedig igen nehéz tartani, mivel a tendenciák nem párhuzamosan mozognak.
Ekkora mértékű gazdasági növekedés csökkenő államadóssággal, fegyelmezett költségvetés mellett korlátozott inflációval együtt rendkívül ritka együttállás
– szögezte le az államtitkár. A gyakorlat sokkal inkább az, hogy egymás rovására lehet csupán az említett folyamatokat erősíteni vagy gyengíteni. Gion Gábor hozzátette: az eredmény abban a tekintetben is egyedülálló, hogy nemcsak 2018-ra, hanem a korábbi évekre is igaz.
További növekedés és a munkaerőhiány kezelése
Az államtitkár szerint az idei évre 3,9 százalékos növekedést tervez a Pénzügyminisztérium, 2020-ra 4 százalékot, míg az államadósság idén 70 százalék alá, 2022 végére pedig 60 százalékra csökkenhet. Gion Gábor arra is emlékeztetett, hogy 2011-ben 81 százalékon állt az államadósság. A 10 százalékpontnyi csökkenés jelentős sikernek tekinthető, különös tekintettel arra, hogy ugyanebben az időszakban az EU-tagországoknak átlagosan csupán 1,6 százalékponttal lett kevesebb az adósságuk. Az EU átlaga így most valamivel 80 százalék alatt van, tehát magasabb az adósságuk, mint a miénk.
Gion Gábor szót ejtett a munkaerőhiány jelenlegi helyzetéről is: 2010-ben Magyarországon volt a harmadik legnagyobb munkanélküliség az Unióban, 2018 végére pedig a harmadik legalacsonyabb rátával rendelkezünk. A foglalkozási adatok tekintetében kicsit más a helyzet: 2010-ben az EU-n belül az arányokat tekintve nálunk dolgoztak a legkevesebben, jelenleg a középmezőnyben vagyunk, az aktivitási rátát tekintve pedig csak az alsó harmad tetején vagyunk. Mindez azt jelenti, hogy van még mobilizálható munkaerő hazánkban. Az államtitkár szerint
pozitív változásokat hozhat az is, hogy a magyar vállalkozások rá fognak kényszerülni arra, hogy a termelékenységet és a hatékonyságot növeljék a jövőben, amelynek része az automatizálás is. Utóbbi nagyon fontos szegmens, hiszen a külföldi befektetők sokszor az olcsó munkaerő miatt érkeztek, de ez a korszak hazánkban is véget ért.
Pontos költségvetési tervek
Adorján Richárd, költségvetésért felelős helyettes államtitkár felvázolta, hogy Magyarország tartotta az előzetesen tervezett és várt hiánycélt a pénzforgalmi hiányt illetően. Mindez azt eredményezi, hogy a 2,4 százalékos hiánycélhoz képest a tárca 2 százalék körüli hiányt vár, tehát 0,4 százalékponttal jobb az eredmény a tervezettnél, ami természetesen jó hír a költségvetés számára. A helyettes államtitkár kifejtette: 2012 óta átlagosan 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb a tényleges hiány a tervezett hiánycélnál, ami kiszámíthatóságot és stabilitást jelez.
Adorján szerint
a jó eredmények legnagyobb részben a vártnál is magasabb gazdasági növekedésnek, az ebből következő nagyobb adóbevételnek, a gazdaságfehérítő intézkedéseknek – mint például a tavaly júniusban bevezetett online számlázás – és a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetőek.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a kormány a saját hiánycélját az utóbbi években kivétel nélkül jól teljesítette, kis mértékben még jobb eredmények is születtek. Különböző előrejelzést végző cégek és intézetek némileg magasabb hiány-előrejelzést adtak meg a tavalyi és a korábbi évekre is, azonban a számok azt bizonyítják, hogy a kormány saját előrejelzései voltak mindig a legpontosabbak. Ebből az is egyenesen következik, hogy hiteles a költségvetési terv. Hosszú évek munkáját követően már a nemzetközi és hazai szervezetek is hasonlóan látják a magyar kilátásokat, mint a kormány.
Munkaerő-mobilizálás
Gion Gábor elmondta, hogy a mobilizálható munkaerő tekintetében milyen lépésekre lehet számítani, illetve milyen rétegekről lehet szó, és van-e bármilyen terv velük kapcsolatban. Az államtitkár szerint a legfontosabb kérdés az, hogy fel kell mérni, kikről is van szó, milyen rétegekről beszélhetünk. Fel kell térképezni a helyzetet, hiszen fiatalok, még aktivizálható nyugdíjasok is lehetnek köztük, ezt követően azonban nem a kormány, hanem a munkaerőpiac feladata, hogy megszólítsa őket. A kormány segíteni tud csupán, ösztönözni, platformot biztosítani ahhoz, hogy létrejöjjön egy párbeszéd.
Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS