A hatóságok és a diákok is értetlenül állnak a tegnap délutáni tragédiával szemben. A 24 éves egyetemi hallgató, David Kozak a japán tanszéken tanult és tanárai szerint egy remek koponya volt. Szabadidejében sportlövészettel foglalkozott és állítólag nagyon komolyan vette a biztonsági előírásokat is, amikor fegyvereit kezelte. A fiatal férfi 14 embert lőtt agyon, huszonhármat megsebesített, tíz embert súlyosan. Az egyetemisták, akik az épületben voltak, jól kezelték a helyzetet, mert elbarikádozták a tantermeket. Az áldozatok mind az épületek előtt voltak, mivel az év utolsó előadásainak éppen vége volt.
Az elkövető szülővárosában találtak egy agyonlőtt, középkorú férfit is, akiről kiderült, hogy a tettes édesapja, ő a tizenötödik áldozat. A hatóságok most vizsgálnak egy múlt heti esetet, amikor egy Prága közeli erdőben agyonlőttek egy férfit és kisgyermekét. Elképzelhető, hogy ez is az ámokfutó számlájára írható. Amint kiderült, az ámokfutó egy Telegram-posztjában méltatta azt a 14 éves orosz lányt, Alina Afanaskiát, aki december 7-én egy brjanszki gimnáziumban két embert agyonlőtt. A fiatal férfi azt írta, hogy ő is sok fájdalmat akar okozni, mielőtt véget vetne saját életének. David Kozak a hírek szerint saját kezével vetett véget életének. A prágai Károly Egyetemet 1348-ban alapították, így Európa egyik legpatinásabb egyetemének számít.
Az ukrán törvényhozók elsöprő többséggel támogattak egy új törvényjavaslatot, amely legalizálná a kannabisz orvosi használatát, mondván, hogy az segíthet a poszttraumás stressz-zavar kezelésében, amelytől a katonák és a civilek az Oroszországgal fennálló konfliktus következtében szenvednek. A törvényjavaslatot 248–16 arányban fogadták el csütörtökön, 33 parlamenti képviselő tartózkodott, további 40 pedig nem szavazott. A jogszabály aláírását követően hat hónap múlva lép hatályba, és szabályozza a kender „orvosi, ipari célú, tudományos és tudományos-műszaki tevékenységekre” történő forgalmazását, hogy a törvényjavaslat szövege szerint bővüljön „a betegek hozzáférése a háború következtében kapott onkológiai betegségek és poszttraumás stresszbetegségek szükséges kezeléséhez”. Volodimir Zelenszkij elnök még nem hagyta jóvá a törvényjavaslatot, de támogatását fejezte ki az intézkedés mellett, azzal érvelve, hogy Ukrajnának követnie kell a nyugati példákat.
A Forsa német piac- és közvélemény-kutató intézet nemrégiben végzett felméréséből kiderül, hogy sok német állampolgár vonakodik megvédeni hazáját erővel egy esetleges külföldi agresszió esetén. A Stern újság megbízásából készült felmérés szerint a megkérdezettek 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy még ilyen körülmények között sem ragadna fegyvert. A németek mindössze 17%-a jelezte, hogy „mindenképpen” kész lenne megvédeni nemzetét.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS