A Nyugat és Oroszország versenyt fut a világpiacon található tüzérségi lőszerekért, mivel a 122 mm-es és a 155 mm-es lőszerekből – amelyek még az egykori Szovjetunió idejéből származtak – vészesen kifogytak az ukránok. A volt szocialista országok, Csehország, Lengyelország, Szlovákia már régen átadták készleteiket Kijevnek. Oroszország havi 250 ezer darab tüzérségi lőszert gyárt és közben felvásárolja világszerte a még meglévőeket.
Afrikai, közép- és dél-amerikai országok még rendelkeznek korlátozott lőszerkészletekkel, amelyeket szintén a Szovjetuniótól vásároltak még évtizedekkel ezelőtt. Olaf Scholz vetette fel elsőként, hogy az Európai Uniónak fel kellene vásárolnia a NATO-n kívüli országoktól ezeket és eljuttatni Ukrajnába. Oroszország persze mindezt igyekszik meggátolni és előnyösebb feltételeket ígérni a készletekért.
Németország olyan lőszergyár építésébe kezdett, ahol a „hiánycikk” 155 mm-es gránátokat gyártják majd, azonban ennek megvalósulása legalább még egy év. Katonai szakértők szerint Ukrajnának a sikeres védekezéshez napi öt–hatezer lövést kell leadni tüzérségi eszközökkel. Jelenleg ez mindössze napi kétezer, míg az oroszok napi tízezer gránátot vetnek be az ukrán állások ellen.
A francia fegyveres erők készen állnak a legnehezebb konfliktusokra – mondta a francia szárazföldi erők vezérkari főnöke a Le Monde-nak. Szerinte kevesebb mint 30 nap alatt húszezer katonát képesek bevetni. A parancsnok nem sokkal azután beszélt erről, hogy Emmanuel Macron francia elnök azt nyilatkozta: nem zárja ki, hogy NATO-csapatokat vessenek be Ukrajnában. Kedden az orosz hírszerző szolgálat vezetője pedig úgy fogalmazott: adataik vannak arról, hogy Franciaországban már tart egy kétezer fős katonai kontingens felkészítése az ukrajnai bevetésre. Az orosz hadvezetés erre úgy reagált, hogy legalább lesznek célpontjaik az Iszkander rakétáiknak. Az orosz–ukrán háborúban már sok francia zsoldos vesztette életét az elmúlt két évben. Mivel a francia Idegenlégióban sok ukrán szolgál, így nyelvi problémáik nem lesznek a katonáknak. A francia csapatok viszont nem kapnak semmilyen védelmet a NATO-tól, mivel ebben az esetben nem érvényes az ötödik cikkely, hiszen nem Oroszország támadja meg a NATO-t, hanem egy, a szövetséghez tartozó ország lenne a támadó fél.
Meghaladták a 71 ezer főt és a 11 ezer egységnyi fegyverzetet az ukrán fegyveres erők év eleje óta elszenvedett veszteségei – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca szerdai parancsnoki ülésén. Sojgu szerint ez majdnem háromszorosa a múlt év azonos időszaka mutatóinak. Közölte, hogy az orosz hadsereg idén eddig négy Abrams és öt Leopard harckocsit, 27 Bradley gyalogsági harcjárművet, HIMARS sorozatvetők 11 indítóállását, valamint légvédelmi rakétarendszerek 11 indítóállását, köztük öt Patriot rakétát semmisített meg.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS