GEOrgPOLITIKA – Ukrajna elutasította a karácsonyi tűzszünetet

Volodimir Zelenszkij elutasította az Oroszországgal kötendő karácsonyi tűzszünetre és nagyszabású fogolycserére vonatkozó javaslatot – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán. „A magyar EU-elnökség végén újabb erőfeszítéseket tettünk a béke érdekében. Javaslatot tettünk egy karácsonyi tűzszünetre és egy nagyszabású fogolycserére. Milyen szomorú, hogy ezt Zelenszkij elnök a mai nap során egyértelműen elutasította és kizárta. Mi megtettük, amit lehetett!” – írta Orbán Viktor.

Kijev láthatóan eszkalálni akarja a háborút, mivel ismét Oroszországot támadta amerikai, nagyhatótávolságú ATACMS rakétákkal. Egy rakétát az orosz légvédelem lelőtt, a többit elektronikus eszközökkel eltérítette, ám így is vannak sérültek a repeszek miatt. 

Az EU és az USA már régóta próbálja elvágni Oroszország hozzáférését a nyugati mikrochipekhez azáltal, hogy szankciókat vezet be a kínai vállalatokkal szemben. Most Peking azzal vág vissza, hogy korlátozza a háború szempontjából fontos dróntechnológia nyugatra irányuló exportját– ezzel először áll nyíltan Moszkva oldalára az ukrajnai háborúban.

Az USA és Kína között parázsló kereskedelmi konfliktus most először érinti közvetlenül az ukrajnai háborút: a Bloomberg amerikai pénzügyi ügynökség több forrása szerint a kínai drónalkatrész-gyártók elkezdték csökkenteni az USA-ba és Európába irányuló eladásaikat. A motorok, akkumulátorok és vezérlőmodulok esetében vagy mennyiségi korlátozások vannak érvényben, vagy teljesen leállították a szállításokat.

Ennek megfelelően ez a lépés csak az előjátéka a Kínából származó kritikus elektronikai alkatrészek szélesebb körű blokádjának, amelyre Ukrajnának sürgősen szüksége van a védelemhez, és amelyre nyugati tisztviselők szerint a következő évben kerülhet sor. Egyelőre nem világos, hogy milyen szigorúak lesznek az exportkorlátozások. Mind a szigorú kiviteli engedélyek, mind a lazább szabályozások, például a tervezett külföldi szállítások előzetes bejelentése elképzelhető. Ezek esetleg már januárban életbe léphetnek– számol be a Bloomberg.

Első pillantásra úgy tűnik, hogy az exportellenőrzés csak egy újabb megtorlás a Washington és Peking közötti quid pro quo keretében: Mielőtt Kína korlátozta volna a drónalkatrészek szállítását, az Egyesült Államok korábban korlátozta a nagy teljesítményű amerikai chipek exportját a Kínai Népköztársaságba. Annak érdekében, hogy elvágják Oroszország mikrochip-ellátását, amelyre a Kremlnek szüksége van a rakétáihoz és cirkálórakétáihoz, az USA és az EU már régóta célkeresztben tartja azokat a kínai vállalatokat, amelyek kereskedelmi partnerként működnek Moszkva hadigépezete számára.

Cserébe Kína most láthatóan megpróbálja elvágni a Nyugatot az ukrajnai drónháborúhoz szükséges kritikus alkatrészek beszállításától. Legrosszabb esetben egy, de facto drónembargó fenyeget. Az USA-ba irányuló alapvető ritka ásványi anyagok exportjának betiltását követően ez újabb stratégiai eszkaláció lenne Peking részéről, és egyértelmű lépés a Nyugattal való konfrontáció és Moszkva nyílt támogatása felé az ukrajnai háborúban.

Hivatalosan Kína mindig semleges félként jellemzi magát, ám ezzel kapcsolatban már régóta jelentős kétségek merültek fel. A NATO még júliusban hivatalosan a Kreml háborús támogatójának nyilvánította Kínát. Nyár óta vannak olyan hírek, hogy Kína már nem csak alkatrészeket, hanem komplett harci drónokat gyárt titkos gyárakban az orosz hadseregnek. Annalena Baerbock külügyminiszter december elején figyelmeztette kínai kollégáját, hogy ezzel Peking a háború új dimenzióját nyitotta meg.

A világ legnagyobb kínai dróngyártója, a DJI, amelyet a Pentagon most felvette azon vállalatok feketelistájára, amelyek állítólag titokban együttműködnek a Népi Felszabadító Hadsereggel, nem sokkal a moszkvai támadás után leállította az összes szállítást Oroszországba és Ukrajnába. Peking 2023 őszétől hivatalosan is leállította a drónok alkatrészeinek szállítását ezekbe az országokba. Az azonban, hogy a Népköztársaság most megpróbálja megszakítani a hadászati szempontból kritikus alkatrészek szállítását Európába és az Egyesült Államokba, azt mutatja, hogy Kína a jövőben hajlandó sokkal nyíltabban Oroszország oldalára állni.

Különösen az ukrán hadseregnek lehet hamarosan komoly problémája. A drónok olcsó tömeggyártása ugyanis elengedhetetlen az ország túlélési harcához. Volodimir Zelenszkij elnök csak az idén egymillió drón gyártását tűzte ki célul. Igaz, Ukrajna a háború miatt lenyűgözően gyorsan bővítette termelési kapacitásait: A Foreign Policy szerint ma már több mint 200 hivatalosan bejegyzett dróngyártó van. Ha beleszámítjuk az önkéntes kollektívákat és garázsbarkácsolókat is, akik szabadidejükben dolgoznak az ukrán hadseregnek, akkor még 500-nál is többen vannak.

A kereskedelmi háború miatt most a nyugati országok kénytelenek lesznek harmadik országokon keresztül, Kína embargóját megkerülve beszerezni az elektronikus alkatrészeket és hosszú távon kiépíteni a saját gyártási technológiájukat. 

Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Matthys