GEOrgPOLITIKA – Lehetséges a kancellárcsere Németországban
Németország megbénult, már nemcsak a gazdák blokkolják traktoraikkal az utakat, hanem ma hajnalban 02.00 órakor leállt a vasúti közlekedés is. A Német Gazdálkodók Szövetségének elnöke, Joachim Rukwied ma reggel nyíltan beszélt a ZDF köztelevízióban arról, hogy a tüntetések már túlléptek azon, hogy a megszorítások miatt mutassák ki elégedetlenségüket. A zöld-vörös-liberális kormány ostoba lépései már évek óta kiveszik a pénzt a gazdálkodók zsebéből. Az elektromos traktorok ötlete is kiverte a farmereknél a biztosítékot, hiszen alig találhatók ilyen járművek a gyártók palettáján és nem is hatékonyak a földeken.
Egy felmérés kimutatta, hogy a németek 81 százaléka egyetért a gazdálkodók követeléseivel és foglalkozásuktól függetlenül szeretnének kormányváltást, de legalább is kancellárváltást az országban. Olaf Scholz helyett inkább Boris Pistorius honvédelmi minisztert szeretnék látni kormányfőként. Jogilag ez lehetséges és volt már rá történelmi példa: 1963-ban a leköszönő Konrad Adenauer helyére pártja, a CDU Ludwig Wilhelm Erhardot nevezte ki kancellárnak, 1974-ben pedig Willy Brandt szociáldemokrata kormányfő lépett vissza és Helmut Schmidt lett az új kancellár. A német alaptörvény 63. paragrafusa új kancellár kinevezését lehetővé is teszi, hiszen a kormányfőt a parlament (Bundestag) választja és nem közvetlenül a szavazók.
A német lapok is már napok óta cikkeznek erről a lehetőségről, de leírták a Szociáldemokrata Párt félelmét is egy presztízsveszteségtől, ha Scholz megbukik. A legnagyobb német nyelvű napilap, a Bild címlapján azt írta, hogy „a németeknek elegük volt a közlekedésilámpa-koalícióból”. Tény, hogy ekkora gazdasági kárt még egy kormány sem okozott Németországnak a háború óta, és ezt most megszorításokkal és adóemelésekkel akarják csillapítani. A német ipari termelés novemberben már a hatodik egymást követő hónapban csökkent, ami valószínűleg azt jelzi, hogy az ország 2023 utolsó negyedévében recesszióba került – jelentette kedden a Bloomberg a német szövetségi statisztikai hivatal adataira hivatkozva.
Izrael ismét csapást mért a Hezbollahra és három magas rangú tisztjét ölte meg a síita milíciának Dél-Libanonban. Válaszul a Hezbollah dróntámadást intézett egy izraeli katonai támaszpont ellen. Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock német külügyminiszter jelenleg úton vannak a Közel-Keleten, hogy tárgyalásokkal megakadályozzák a háború átterjedését Libanonra is. A Gázai övezetben egyre katasztrofálisabb a lakosság helyzete, az épületek 70 százaléka megsemmisült és egyre többen éheznek. A folyamatos harcok miatt szárazföldi úton már alig jut be élelmiszer és gyógyszer Gázába. A jordán légierő ismét ejtőernyővel juttatott segélycsomagokat a szenvedő palesztin lakosságnak. Elemzők attól tartanak, hogy Ciszjordániában is kirobbanhatnak a harcok, mivel egyre magasabb ott is a halálos áldozatok száma a katonaság akciói miatt.
Kijev légvédelmi arzenálja kimerült, miközben az ország megpróbálja kivédeni az orosz rakéták és drónok egyre fokozódó támadásait – ismerte el az ukrán légierő egyik tisztviselője. Az intenzív orosz légitámadások arra kényszerítenek bennünket, hogy megfelelő mennyiségű légvédelmi eszközt használjunk – mondta Jurij Ihnat, a légierő szóvivője kedden, egy ukrán televíziós interjúban.
