GEOrgPOLITIKA - Hamis afgán útlevelekbe ütöttek vízumot a német konzulok
Ha Annalena Baerbock megforgatja irodájában a földgömböt, akkor tekintete valószínűleg Afganisztánra és Pakisztánra szegeződik. Jó okkal, mivel két német ügyészség nyomozóit is érdekli, hogy mi történik jelenleg Afganisztánban és a pakisztáni Iszlámábádban lévő német nagykövetségen. Hogy juthattak be hamis útlevéllel afgánok tucatjai az Unióba?
Olyan büntetőjogi feljelentések nyomán vizsgálódnak, amelyek szerint a Szövetségi Külügyminisztérium munkatársai esetleg nem vizsgálták meg alaposan az útlevél valódiságát, amikor vízumot adtak ki a Németországba utazó afgánoknak. A gyanú nem más, mint okirat-hamisítás a pakisztáni német nagykövetség vízumosztályának "néhány" alkalmazottja ellen, mert illegálisan, úgynevezett meghatalmazott (proxy) útlevelekbe pecsételtek be vízummal. Az ilyen meghatalmazott útleveleket, amelyeket nem maga az útlevél leendő tulajdonosa, hanem közeli hozzátartozói igényelnek, Afganisztánban legális okmányként ismerik el. Németországban azonban nem ismerik el őket, ezért "nem vízumképesek", vagyis nem lehet őket vízummal ellátni - közölte Sebastian Fischer, a szövetségi külügyminisztérium szóvivője pénteken Berlinben.
2021 augusztusában a tálibok előbb az ország nagy részét, majd a fővárost is elfoglalták. 2021. augusztus 15-én Kabul harc nélkül elesett és a tálib harcosok kezére került.
Húsz évnyi jelenlét, harci cselekmények és afgán katonák kiképzése után a NATO-csapatok a fejvesztve menekültek az országból. 2021. augusztus 31-én Christopher Donahue, a 82. amerikai légideszant hadosztály parancsnoka volt az utolsó amerikai katona, aki elhagyta Afganisztánt. Több tízezer afgán marad hátra, akik az évek során helyi személyzetként értékes szolgálatokat tettek a Bundeswehrnek, a német nagykövetségnek és a segélyszervezeteknek. Nekik a tálibok elnyomásától, üldöztetéstől és megtorlásától kell tartaniuk.
Kabul eleste óta 48 000 afgán kapott befogadási ígéretet Németországtól, akik közül a Szövetségi Külügyminisztérium szerint eddig 34 000-en léptek be ténylegesen az országba.
A német kormány továbbra is állni akarja a szavát, hogy végre Németországba hozza őket. Állítólag erről van szó abban a "közel két tucat ügyben" is, amely iránt most a berlini és a cottbusi ügyészség érdeklődik - plusz egy régebbi ügyben, amelyben a Szövetségi Külügyminisztérium közölte, hogy végre kell hajtania a berlini közigazgatási bíróság döntését, amely előtt egy afgán sikeresen perelt Németországba való beutazásért. Az útlevelében azonban szintén voltak hibák, ergo egy gyakorlott konzulnak rögtön fel kellett volna ismernie, hogy hamisítványról van szó. Már tavaly is nagy port kevert fel egy eset, amikor egy afgán férfi vízumot kapott (felsőbb utasításra) holott az iszlámábádi konzulátus munkatársainak komoly kétségei voltak személyazonosságával kapcsolatban. Több afgánt a német repülőtereken kapcsoltak le, mivel a szövetségi rendőrségnek azonnal feltűnt, hogy gond van az útlevelükkel.
A veszély valós, hiszen Afganisztánban még igencsak aktív az al-Kaida és az Iszlám Állam Koraszan terrorszervezet. Láthattuk Madridban, Berlinben, Párizsban, Nizzában, Brüsszelben, mi történik, ha terroristák bejutnak az Unióba. Többszáz ártatlan embert öltek meg a különböző terrorszervezetek gyilkosai a 2015-ös nagy migrációs hullám alatt, a Nyugat nyitott határok politikája miatt. A német rendőrség pont az afgánokat tartja a „legmacerásabb” népcsoportnak. A becsületgyilkosságok, késelések, drog és emberkereskedelem a bűnügyi statisztikák élvonalába röpítette őket. Ezért is érthetetlen, hogy komoly határvizsgálat nélkül, nem ellenőrzött úti okmányokkal vízumot kaphatnak. Elég egy rossz döntés és az emberek tucatjainak az életébe kerülhet.
A legdurvább eset egy Mohammad Ali G. nevű afgánhoz kapcsolódik, aki 14 évesnek adta ki magát, holott jól láthatóan huszonéves. A fiatal férfi családegyesítési vízumot kért az iszlámábádi német nagykövetségen. Azt állította, hogy Kabulból menekült és az utcán él, ezért a Németországban élő testvéréhez szeretne menni. Feltűnt, hogy az állítólag koldulásból élő fiatal drága nyugati ruházatot hord és a követség tolmácsa szerint nem is afgán, hanem a helyi pakisztáni dialektust beszéli. Mohammad Ali G. szintén egy hamis útlevelet mutatott fel és a vízumdíjat is hamis pénzzel fizette ki. Egy afgán férfi Németországban esküvel igazolta, hogy ő Mohammad bátyja, ez azonban nem volt igaz, ahogy azt a bevándorlási hivatal kiderítette.
Ennek ellenére a német külügy utasította az iszlámábádi konzult, hogy állítsa ki a vízumot. Utóbbi ezt azonban nem teljesítette és egy feljegyzésben arról értesítette feletteseit, hogy a fiatal afgán útlevele komplett hamisítvány, két másik útlevélből kiszedett oldalakkal megtoldva, valamit a hamis pénzzel kifizetett vízumdíj miatt megtagadta a vízum kiállítását. Amint az elmúlt hetekben kiderült, hasonlóképpen adtak ki „nagyvonalúan” vízumokat afrikai és ázsiai országokban is. Az ügyészség most elindította a nyomozást, hogy mi is folyik a német külügyben.
