Pesti Srácok

GEOrgPOLITIKA – Le Pen a legerősebb és mégis vesztett

GEOrgPOLITIKA – Le Pen a legerősebb és mégis vesztett

A franciaországi parlamenti választások második fordulójában ismét a Rassemblement National (Nemzeti Tömörülés) nyerte el messze a legtöbb szavazatot. Ennek ellenére Le Pen a nagy vesztes. Hogyan lehetséges ez? A Rassemblement National (RN) lett a legerősebb erő a francia parlamenti választások második fordulójában is. A párizsi belügyminisztérium közlése szerint Marine Le Pen pártja és szövetségesei a szavazatok 32,1 százalékát szerezték meg a Nemzetigyűlésben. Ez azonban a képviselők számát tekintve csak a harmadik helyre volt elég.

Az "Új Népfront" nevű baloldali szövetség 25,7 százalékkal végzett a második fordulóban. Emmanuel Macron elnök pártja, az "Ensemble!" 23,2 százalékot kapott. Ennek ellenére az RN a választás nagy vesztese. Hogyan lehetséges ez? A többségi szavazási rendszer, valamint a Népfront és Macron közötti előzetes megállapodások miatt a nemzetgyűlési helyek elosztásánál megfordult az arány. 210 jelölt a baloldali szövetség és az "Ensemble!" jelöltje, akik az első fordulóban harmadikok lettek, úgy döntöttek, hogy nem indulnak a másik párt jobb helyezést elért jelöltje javára.

Macron és a baloldal stratégiája működött az egyéni választókerületekben. A cél Le Pen legyőzése volt, és a stratégia bevált. Mert azt a politikust választják meg, aki a legtöbb szavazatot kapja. Nem szükséges az abszolút többség. A százalékok száma nem játszik szerepet a nemzetgyűlés összetételében. Csak a közvetlenül megválasztott képviselők jutnak be a parlamentbe.

A belügyminisztérium hivatalos számításai szerint a második fordulóban mindössze 88 RN-es képviselő szerzett közvetlen mandátumot. A baloldali Népfront 146-ot, a Macron "Ensemble" 148 mandátumot szerzett. Mindezt annak ellenére, hogy Le Pen még tovább növelte előnyét a szavazáson

PestiSracok facebook image

Az RN százalékos előnye a második fordulóban még nagyobb volt, mint az egy héttel ezelőtti, vasárnapi első szavazási fordulóban, amikor 29,3 százalékot szerzett. A Baloldali Front (28,1 százalék) és Macron pártja előtt (20,0 százalék). Ennek ellenére most Marine Le Pen a nagy vesztes.

A belügyminisztérium adatai szerint a két forduló után az RN-nek 125, az "Új Népfrontnak" 175, Macron pártjának pedig 150 mandátuma van. A republikánusok 5,4 százalékkal 38 képviselőt kaptak a második fordulóban. Chirac és Sarkozy volt elnökök pártja az első fordulóban egyet-egyet kapott, így összesen 39 képviselőt tudhatnak magukénak.

A szélsőbaloldal itt is indított érdekes arcokat. Az ő színeikben Raphael Arnault nyerte a választást Avignonban, miután Macronék visszaléptek a javára. Arnault Mélenchon antiszemita pártjának volt a jelöltje, és győzelme azért elképesztő, mert egy köztörvényes bűnözőről van szó, akinek ráadásul úgynevezett S-kartonja van (így tartják számon a terroristagyanús embereket Franciaországban).

Fotó: MTI/EPA/AFP Pool/Ludovic Marin

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.