GEOrgPOLITIKA - Orosz delegáció látogatott Szíriába (videó)
Damaszkuszba érkezett egy orosz küldöttség, amelyet Mihail Bogdanov, az elnök közel-keleti és afrikai különmegbízottja és külügyminiszter-helyettes, valamint Alekszandr Lavrentyev, az elnök szíriai különmegbízottja vezet. Ez az orosz tisztviselők első látogatása Damaszkuszban 2024 decembere óta, amikor Bassár Aszad lemondott szíriai elnöki tisztségéről és elhagyta az országot. Műholdfelvételek szerint az orosz hadsereg elhagyni készül két szíriai bázisát.
2024. november végén a szíriai fegyveres ellenzék egységei nagyszabású offenzívát indítottak a kormánycsapatok ellen Aleppó és Idlíb kormányzóságokban. December 7-én estére több nagyvárost, köztük Aleppót, Hamát, Dajr ez-Zaurt, Dárát és Homsz-t is elfoglalták. December 8-án bevonultak Damaszkuszba. Bassár Aszad lemondott szíriai elnöki tisztségéről és elhagyta az országot.
A hatalmat a Hayat Tharir as-Sham nevű iszlamista szervezet és az északi törökbarát milícia vette át. December 10-én Mohammed al-Basír, aki 2024 januárja óta vezette az úgynevezett „szíriai üdvözülés kormányt” Idlíb tartományban, bejelentette, hogy kinevezik Szíria ideiglenes kormányának élére. Az átmeneti időszak várhatóan 2025. március 1-jéig tart. Az Oroszországban törvényen kívül helyezett Hay’at Tahrir al-Sham csoport vezetője Ahmed al-Sharaa, más néven Abu Mohammed al-Jolani lett az ország tényleges vezetője.
Az új politikai erő azt kommunikálja, hogy egy szekuláris politikai rendszert akar létrehozni, ahol a vallás és a politika elkülönülnek, valamint a nők és minden vallási kisebbség is képviselve lesz a kormányban. Az Európai Unió több politikusa is Damaszkuszba látogatott és megbeszéléseket folytatott Ahmed al-Shara-val. Az elmúlt napokban az is szóba került, hogy Brüsszel fokozatosan feloldja a Szíriára kirótt gazdasági szankciókat.
A politikusokat aggasztja Szíria és Izrael ellenséges kapcsolata
Izrael a hatalomátvétel után több hullámban bombázta a fegyverraktárakat, radar állomásokat és megsemmisítette a szíriai haditengerészet hajóit. Jeruzsálem szerint ez azért történt, hogy ne kerüljenek nehéz fegyverek a Hayat Tahrir as-Sham kezére. Izraeli csapatok ezután elfoglalták a Golán-fennsík nagy részét és a kormány bejelentette, hogy annektálja ezt a területet és ezentúl Izrael részének tekinti. Izrael 1967-ben foglalta el a Golán-fennsíkot, a területet azóta az IDF és ENSZ békefenntartók felügyelték.
Az orosz hadsereg közben pedig láthatóan felszámolja bázisait a Földközi-tenger partján. A BBC értesülései szerint Moszkva nem tudott megállapodni az új politikai erővel a bázisokat illetőleg.
A dánok is bekeményítenek
Mette Frederiksen dán miniszterelnök berlini és párizsi látogatását követően kijelentette, hogy „nagyon erős támogatást” kapott európai kollégáitól Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos terveivel szemben.
Az üzenet nagyon, nagyon világos
– mondta Frederiksen Párizsban, miután találkozott Emmanuel Macron francia államfővel.
Feltétlenül tiszteletben kell tartanunk az államok területét és szuverenitását, ez alapvető eleme a nemzetközi közösségnek, mégpedig annak a nemzetközi közösségnek, amelyet a második világháború óta együtt építettünk
– tette hozzá.
Berlin és Párizs után a dán miniszterelnök Brüsszelbe utazik tovább, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral találkozik.
Mette Frederiksen először Berlinben kapott támogatást kapott Olaf Scholz német kancellártól, aki azt mondta, hogy „a határokat nem szabad erőszakkal elmozdítani”.
