Pesszimista hangulat és 12 millió ingadozó szavazó
Az ARD DeutschlandTrend által végzett felmérések borúlátó hangulatot mutatnak a németországi választók körében. Különösen a bevándorlás, a gazdaság és a háború kérdései okoznak pesszimista jövőképet. 12 millió szavazó pedig csak az utolsó pillanatban a szavazófülkében dönti el, hogy kire voksol.
Három és fél hónap telt el azóta, hogy felbomlott a lámpás kormány, és azóta egy vörös-zöld (SPD-Zöldpárt) kisebbség van hatalmon. A külpolitikai helyzetet és a gazdasági problémákat tekintve ez hosszú idő. Az új választásra való felkészülésre azonban viszonylag kevés idő állt rendelkezésre, ami kihívássá teszi a voksolást. Sokaknak gyakran csak néhány napjuk volt arra, hogy levélben szavazzanak - egyesek a szabadságok vagy a hosszú távollét miatt meg sem kapták az iratokat. A külföldön élő németek ezreinek szintén nem sikerül időben postán visszaküldeniük szavazólapjukat. Mindazonáltal magasabb részvétel várható, mint a korábbi választásokon. Eddig minden jel arra mutat.
A választók érzik a problémák okozta nyomást, ezért felelősségteljesen akarnak élni szavazatukkal, ám milliók bizonytalanok a döntésükben. A választások előtti héten a megkérdezettek 83 százaléka aggódott az ország helyzete miatt, és csak 12 százalékuk volt bizakodó. Hasonlóan pesszimista hangulatot utoljára több mint 20 évvel ezelőtt mértek. A rohamosan leépülő német gazdaság, az 50.000 csődbe ment cég és az elbocsátások az autóiparban nem adnak okot optimizmusra. A magas bűnözési ráta, az illegális migráció és a terrorveszély sem annak a mutatója, hogy az elmúlt négy évben a kormány uralt volna a helyzetet. Az Ukrajnának nyújtott gazdasági segélyek miatt óriási költségvetési hiánnyal küzd a kormány. Ennek ellenére Olaf Scholz még pénteken azzal kampányolt, hogy az amerikai-orosz tárgyalások ellenére további katonai és pénzügyi segélyt akar nyújtani Kijevnek.
A német médiumok kora reggel óta interjúkat készítenek a választópolgárokkal és sokan még vacillálnak. Többen azt mondták, hogy este még a tv-ből informálódtak a választási programról és az alapján döntöttek. Többen azt nyilatkozták a német újságíró kollégáknak, hogy majd csak a szavazófülkében hozzák meg a végső döntést. A közvéleménykutatók szerint nagyjából 12 millió ingadozó szavazó van. Az elmúlt hetek iszlamista merényletei nyilván növelik azoknak a számát, akik végül az AfD-re húzzák be az X-et. Sajnos ez „elveszett szavazat” mivel Friedrich Merz CDU-elnök élő TV-műsorban „adott kosarat” Alice Weidelnek az AfD vezetőjének.
Egyedül egyik párt sem lesz kormányzóképes. Több jel mutat arra, hogy a CDU győzni fog és Friedrich Merz lehet a kancellár, ám koalíciós partnerekre lesz szüksége, feltehetően kettőre is. Ezek viszont az SPD és a Zöldpárt lehetnek. Így a konzervatív szavazok ellenére maradnak a liberális erők, akik megtorpedózhatják a sikeres határvédelmet és az atomerőművek újraindítását. A „radikális zöldpolitika” miatt kialakult energiaválság volt az ipar hanyatlásának az egyik fő oka, a másik pedig az Oroszország elleni szankciók. Merz is oroszellenes, ezt többször hangoztatta és azt is, hogy Taurus-cirkálórakétákat akar átadni Ukrajnának, hogy azok mélységi támadásokat hajthassanak végre orosz területek ellen. Bárki is győz a választásokon a háborúpárt politika továbbra is dominálni fog.
